Ki?

Teller Ede a világ egyik legismertebb elméleti fizikusa, a 20. század egyik legbefolyásosabb tudósa volt. Miután 1925-ben a budapesti Mintagimnáziumban (ma az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolája) megszerezte az érettségijét és beiratkozott a Műegyetemre, egy évvel később Németországban folytatta tanulmányait. Vezető professzora Werner Heisenberg, a kvantummechanika egyik megalapozója volt. Azokat a tanítványait, akiktől nagy tetteket remélt, a határozatlansági relációt 1927-re kidolgozó Heisenberg arra buzdította, hogy kövessék figyelemmel az „új fizika” nagyágyúinak munkásságát. Az évtizedekkel később az amerikai hidegháborús fegyverkezést komolyan befolyásoló, az atombomba megépítésében és a hidrogénbomba elméleti alapjainak lefektetésében kulcsszerepet vállalt Teller megfogadta a tanácsát: 21 éves korában, egy nap Berlinbe utazott, hogy meghallgassa Albert Einstein egyik előadását.

Mit?

A szóban forgó előadás a relativitáselmélet és az elektromágnesesség összefüggéseiről szólt. Nem Teller volt az egyetlen, utóbb világhírűvé vált magyar zseni az előadóban: ott ült az utóbb ugyancsak az Egyesült Államokba emigrált, ám akkoriban még Berlinben élő, és részmunkaidőben a Kaiser Wilhelm Fizikai Intézetben dolgozó Wigner Jenő is. A berlini Kaiser Wilhelm Fizikai Intézet élére 1917-ben nevezték ki Albert Einsteint, akit Max Planck hívott meg az intézetbe még 1914-ben. A 20. század legnagyobbnak tartott géniusza itt tartotta a Teller számára is emlékezetes előadását. Teller úgy emlékszik, mindenre nagyon figyelt, és mindent értett is – úgy 30 másodpercig. Aztán pedig egyre kevesebbet és kevesebbet, míg végül arra jutott, hogy semmit nem értett meg Einstein előadásából. A rövid, ám a fizikában a két világháború között viharos sebességgel terjedő paradigmaváltásról igen szemléletes képet festő anekdotában Teller felidézi, hogyan sétált Einstein előadását követően lógó orral a verőfényes napsütésben, oldalán az őt sajátosan vigasztaló Wignerrel. A nagyívű, ám mindenki számára érthetetlen előadás után önmagát és saját képességeit ostorozó Tellernek Wigner csak annyit mondott: „a hülyeség általános emberi tulajdonság”. Wigner és Teller 1939-ben ismét együtt járultak Einstein színe elé. Akkor velük ment az ugyancsak világhírűvé vált Szilárd Leó fizikus is. Addigra már mindannyian az Egyesült Államokban éltek, Einsteint Long Island-i otthonában keresték fel, és arra kérték, írja alá azt a levelet, amelyben arra szólítják fel Franklin D. Roosevelt amerikai elnököt, hogy támogassa az atombomba kidolgozásának titkos hadműveletét.

Hol?

Teller Ede első találkozását Einsteinnel, valamint számos további anekdotát a magyar fizikus életéből a Web of Stories hangzó történelem könyvtár őrzi. A felvételt 1996 júniusában rögzítette John Nuckolls amerikai fizikus. A berlini előadásról szóló visszaemlékezést 2008 januárjában, öt évvel Teller Ede halála után élesítették a Web of Stories könyvtárában. Az archívum a magyar fizikus 147 hasonló személyes történetét őrzi.

Korábbi videóajánlók a Qubiten:

Videóajánló: Az elméleti fizikus, aki úgy beszél, hogy egy nyolcéves is megértse

Bodnár Zsolt tudomány 2022. január 16.

Michio Kaku japán-amerikai fizikus és jövőkutató sötét anyagról, fekete lyukakról, húrelméletről és a Naprendszer meghódításáról is képes közérthetően mesélni, és a sci-fiből vett hasonlatoktól sem ijed meg.

Videóajánló: Carl Sagan karácsonyi előadása a földi és a földön kívüli életről, 1977-ből

Bodnár Zsolt tudomány 2021. december 26.

Michael Faraday 1825-ben alapította meg a karácsonyi tudományos előadássorozat hagyományát a westminsteri Royal Institutionben; a valaha volt talán legkedveltebb kozmológus ismeretterjesztő, Carl Sagan 1977-ben került sorra. Ebben az időben indultak a Voyager-szondák felfedezni a Naprendszer külső területeit, amikor még egyetlen exobolygót sem ismertek.

Videóajánló: A természet varázslatos világa a négyágú pénisztől a világ leggyorsabban táplálkozó élőlényééig

Dippold Ádám majom 2021. december 5.

Ze Frank, a BuzzFeed Motion Pictures egykori elnöke tíz éve foglalkozik az állatvilággal: rövid, 5-15 perces videókban, hülye hangsúlyozással sorolja a meglepő adatokat az egyes fajokról. A True Facts About… sorozatban ugyanúgy elférnek az ordenáré poénok, mint a csodás felvételek, aki pedig megnézi a kacsás részt, soha többé nem tud úgy ránézni egy kacsára, mint eddig.