30 éven belül London lehet az új Barcelona, Stockholm az új Budapest
Ijesztő térképen Európa nagyvárosai 2050-ben.
Ijesztő térképen Európa nagyvárosai 2050-ben.
A Humboldt Egyetem kutatói azt valószínűsítik, hogy a Pang Pha nevű tehén gondozóit figyelve jött rá, hogy miként lehet hozzá férni a gyümölcs héj nélkül ízletesebb részeihez.
Mi vesz rá valakit, hogy zongorát rendeljen egy kunyhóba a Vezúv tövében, és klasszikus darabokat játsszon egy eperfának? Hát a föld szeretete! A dél-koreai származású, Berlinben élő celebfilozófus magyarul frissen megjelent kötete üdítő változatosságot jelent Han korábbi, jórészt a közösségi médiát ostorozó fenomenológiai eszmefuttatásaihoz képest.
Az Egyesült Államokban csak marslakókként emlegetett magyar zsenik munkásságát nagyon kevesen értik mélységében, de volt, hogy nekik is meggyűlt a bajuk a fizikával.
Összegyűlt elég aláírás ahhoz, hogy a berlini képviselőháznak napirendre kell tűznie az autók kitiltását a város 88 négyzetkilométeres belső területéről. Ha a városvezetők leszavazzák az ügyet, az élhető Berlinért küzdő aktivisták népszavazást kezdeményeznek.
Egy berlini cég most jelentette be, hogy letarolja az európai tojáspiacot: miközben egyre népszerűbb a műhús, a laborhús és a növényi fehérjéből készült húspótlékok, a tojáspótlékok piacán még maradt hely. A Perfeggt 2,8 millió dollárral száll be a piacba, Németország, Svájc és Ausztria után egész Európában hozzáférhetővé teszik jövőre a műtojást.
A német-koreai sztárfilozófus magyarul frissen megjelent kötetében, A szép megmentésében azt állítja, hogy a Facebook, a fogyasztói társadalom és a szelfik nem csupán a művészetet tették tönkre, hanem azt is, ahogyan a szépségre tekintünk: a szép elveszett az ember szeme elől, a nagy rohanásban pedig akkor se vennénk észre, ha nem tűnt volna el.
A 15. berlini Festival of Lights fődíjas műve a Fat Heat művésznevű Kirsch Ádám alkotása.
Berlinben az A100-as autópálya hídjáról lógott be a forgalom fölé egy német aktivista a kora délelőtti órákban.
Százezernyi fiatal demonstrált világszerte, hogy felhívja a felnőtt politikusok figyelmét a globális klímaváltozás veszélyeire.
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.