Csillagászoknak most először sikerült észlelniük a fekete lyukak úgynevezett zuhanási régióit, amelyek egyfajta kozmikus vízesésként lökik az anyagot a fénysebesség felé.
A Jonathan Oppenheim, a University College London professzora által felvetett magyarázat megszűntetné a relativitás- és a kvantumelmélet összeegyeztethetetlenségét.
Ötször lassabban telik az idő a világegyetem olyan távoli régióiban, ahol az univerzum életkora tizedannyi, mint ma.
Sabine Hossenfelder német fizikus egy nap taxiba ült, és utastársa azt kérdezte tőle, igaz-e, hogy a halott nagymamája a kvantummechanika törvényei szerint még mindig él. A fizikus nem tudott nemmel válaszolni, de ő inkább Einstein elméletével magyarázná az örökkévalóságot.
A reneszánsz polihisztor jegyzetei között találtak rá olyan kísérletek leírására, amelyekben da Vinci összefüggést talált a gravitáció és a gyorsulás között – Galileit, Newtont és Einsteint is megelőzve.
Az Egyesült Államokban csak marslakókként emlegetett magyar zsenik munkásságát nagyon kevesen értik mélységében, de volt, hogy nekik is meggyűlt a bajuk a fizikával.
Egy friss kutatás azt igyekszik bizonyítani, hogy a féreglyukak eléggé stabilak lehetnek ahhoz, hogy például egy részecske az egyik oldalukon belépjen és a másik oldalukon elhagyja azokat. A kutatók eddig úgy vélték, ezek annyira instabilak, hogy kialakulásuk pillanatában összeomolhatnak.
E egyenlő emcénégyzet – mondta Albert Einstein 1905-ben. Gyorsítsunk nehéz ionokat, hogy az így létrejövő virtuális fotonok anyagot és antianyagot hozzanak létre – mondták New York-i fizikusok 115 évvel később. A kettő ugyanaz.
A Ludwik Silbersteinnek címzett levélben Einstein kézírásával szerepel az E = mc2 egyenlet, márpedig ilyen dokumentumokból összesen négy létezik a világon.
A Nobel-díj-jubileumra létrehozott virtuális Einstein ügyfélélményét még van hova javítani. Ha arról faggatják, hogy lapos-e a Föld, magabiztosan válaszol, ám a saját megítélésében már bizonytalan, és a véleményes kérdéseket is passzolja.
Képzeljünk el egy űrhajót, ami nagy sebességgel elhalad a Föld mellett. Ha az űrhajó épp ekkor bocsát ki egy vörös impulzust, azt a földi megfigyelő kéknek látja, viszont a Földről indított vörös fény az űrhajóban már nem látható szabad szemmel, mert átcsúszik az infravörös tartományba. Ha viszont a Földről kék fényt indítunk, az az űrhajóban már vörösnek látszik. Mi a magyarázat?
A 20. század tudományos eredményeit ünneplő aukcióban egy Nobel-díjjal járó érmet, a villanykörte felfedezésének teljes dokumentációját és Stephen Hawking A Simpson család-beli figuráját is meg lehet kaparintani.
A Smithsonian Intézet színezett archív felvételekből álló történelmi ismeretterjesztő sorozatában tűnik fel a pizsamás, pipázó, gyerekekkel játszó Einstein.
Amikor egy foton az ablakhoz ér, választhat, hogy áthalad rajta, vagy visszapattan. De mi dönti el, hogy mi fog történni? Einstein felvetését úgy szemléltethetjük, hogy az Isten feldob két kockát, és ha mindkettőn a hatos szám jelenik meg, akkor visszaverődik a szóban forgó a foton, míg egyébként áthalad.
A maratoni kísérletet 1999 és 2014 között hajtották végre 12 ország atomóráinak mérésével. Egy szó: ekvivalenciaelv!