Amerikai kutatók azt állítják, hogy a gravitációnak az információ entrópiájához, vagyis rendezetlenségi fokához lehet köze. Modelljükben az a nagy szám, hogy laboratóriumi kísérletekkel tesztelhető lehet.
Amerikai kutatók közel 6 millió galaxis eloszlását térképezték fel 11 milliárd éves távlatban, hogy megnézzék, az általános relativitáselmélet univerzális-e. Úgy tűnik, az.
Csillagászoknak most először sikerült észlelniük a fekete lyukak úgynevezett zuhanási régióit, amelyek egyfajta kozmikus vízesésként lökik az anyagot a fénysebesség felé.
A Jonathan Oppenheim, a University College London professzora által felvetett magyarázat megszűntetné a relativitás- és a kvantumelmélet összeegyeztethetetlenségét.
Ötször lassabban telik az idő a világegyetem olyan távoli régióiban, ahol az univerzum életkora tizedannyi, mint ma.
Sabine Hossenfelder német fizikus egy nap taxiba ült, és utastársa azt kérdezte tőle, igaz-e, hogy a halott nagymamája a kvantummechanika törvényei szerint még mindig él. A fizikus nem tudott nemmel válaszolni, de ő inkább Einstein elméletével magyarázná az örökkévalóságot.
A reneszánsz polihisztor jegyzetei között találtak rá olyan kísérletek leírására, amelyekben da Vinci összefüggést talált a gravitáció és a gyorsulás között – Galileit, Newtont és Einsteint is megelőzve.
Az Egyesült Államokban csak marslakókként emlegetett magyar zsenik munkásságát nagyon kevesen értik mélységében, de volt, hogy nekik is meggyűlt a bajuk a fizikával.
Egy friss kutatás azt igyekszik bizonyítani, hogy a féreglyukak eléggé stabilak lehetnek ahhoz, hogy például egy részecske az egyik oldalukon belépjen és a másik oldalukon elhagyja azokat. A kutatók eddig úgy vélték, ezek annyira instabilak, hogy kialakulásuk pillanatában összeomolhatnak.
E egyenlő emcénégyzet – mondta Albert Einstein 1905-ben. Gyorsítsunk nehéz ionokat, hogy az így létrejövő virtuális fotonok anyagot és antianyagot hozzanak létre – mondták New York-i fizikusok 115 évvel később. A kettő ugyanaz.
A Ludwik Silbersteinnek címzett levélben Einstein kézírásával szerepel az E = mc2 egyenlet, márpedig ilyen dokumentumokból összesen négy létezik a világon.
A Nobel-díj-jubileumra létrehozott virtuális Einstein ügyfélélményét még van hova javítani. Ha arról faggatják, hogy lapos-e a Föld, magabiztosan válaszol, ám a saját megítélésében már bizonytalan, és a véleményes kérdéseket is passzolja.
Képzeljünk el egy űrhajót, ami nagy sebességgel elhalad a Föld mellett. Ha az űrhajó épp ekkor bocsát ki egy vörös impulzust, azt a földi megfigyelő kéknek látja, viszont a Földről indított vörös fény az űrhajóban már nem látható szabad szemmel, mert átcsúszik az infravörös tartományba. Ha viszont a Földről kék fényt indítunk, az az űrhajóban már vörösnek látszik. Mi a magyarázat?
A 20. század tudományos eredményeit ünneplő aukcióban egy Nobel-díjjal járó érmet, a villanykörte felfedezésének teljes dokumentációját és Stephen Hawking A Simpson család-beli figuráját is meg lehet kaparintani.
A Smithsonian Intézet színezett archív felvételekből álló történelmi ismeretterjesztő sorozatában tűnik fel a pizsamás, pipázó, gyerekekkel játszó Einstein.