A háború miatt elhalasztják az európai Rosalind Franklin marsjáró fellövését
Az Európai Űrügynökség (ESA) tegnapi közleménye szerint Ukrajna orosz megszállása miatt nagyon valószínűtlen, hogy idén szeptemberben útnak tudna indulni a Rosalind Franklin (ExoMars) marsjáró. Az európai építésű szonda egy orosz Proton-M hordozórakéta és a Kazacsok orosz leszállóegység segítségével jutott volna a Marsra, azonban az űrügynökség szerint a kialakult helyzet és a szankciók a program folytatódását jelenleg nem teszik lehetővé.
A Rosalind Franklin egy egykor folyókkal tarkított síkságon, az Oxia Planumon szállt volna le 2023 elején, ahol 3,6–4 milliárd éves agyagos kőzetek találhatók. Ezek képesek lehetnek szerves molekulák és egykori marsi életformák által hátrahagyott biomarkerek megőrzésére, hasonlóan a NASA Perseverance szondája által vizsgált Jezero-kráter ősi deltatorkolatához. A marsjáró 2 méter mélyre fúrt volna le a felszín alá, hogy kémiai laboratóriumának fejlett műszereivel feltárja a kozmikus és ultraibolya sugárzásnak kevéssé kitett kőzetek ásványi és molekuláris összetételét.
Az ExoMars program bizonytalan jövője nagyon rossz hír több száz európai kutatónak, köztük magyaroknak is, akik a programon az elmúlt években dolgoztak. Ilyen Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének bolygókutatója és kollégái is, akik a Kazacsok leszállóegység HABIT műszerének fejlesztésében vesznek részt. Ennek célja a marsi légkörben lévő vízpára összegyűjtése tartályokban lévő sók segítségével, valamint a légkör más jellemzőinek, mint például a felszíni hőmérsékletnek a mérése.
A Rosalind Franklin indítását egyszer 2020-ban már a koronavírus járvány miatt elhalasztották, mert a szakemberek nem tudták befejezni a leszálláshoz kulcsfontosságú olasz-francia-brit tervezésű és építésű ejtőernyő tesztelését. Ezt a rendszert az európai mérnököknek a korábban felmerülő problémák miatt a NASA JPL kutatóintézetének segítségével újra kellett tervezniük. Mivel a marsi indítási ablak nagyjából kétévente nyílik meg, a döntés azt jelenti, hogy az európai űrügynökség legközelebb 2024 második felében történő fellövéssel próbálkozhat, amennyiben addig folytatódhat az oroszokkal való együttműködés, vagy tudnak más partnert találni.
Az ESA bejelentésére Dimitrij Rogozin, az orosz Roszkoszmosz űrügynökség vezetője Twitteren tőle nem idegen módon határozottan reagált, miszerint "az Európai Űrügynökség az orosz nagymama felpiszkálásáért úgy döntött, lefagyasztja a saját füleit." Az Európai Űrügynökség közleményében arra is kitér, hogy tudomásul vették, hogy a Roszkoszmosz felfüggeszti a Francia Guyanában található Guyanai űrközpontból történő Szojuz rakéta indításokat, illetve eltökéltek a tagállamok Oroszországra kivetett szankcióinak teljes implementálásában.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
