Ukrajna lerohanása miatt kérdésessé vált a Nemzetközi Űrállomás jövője
Ukrajna csütörtöki orosz megszállására reagálva az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió gazdasági szankciókat vetett ki Oroszországra, köztük olyanokat is, melyek az ország űrkutatási programját és űriparát érintik.
A Joe Biden által csütörtök este bejelentett szankciók az orosz high-tech import nagyjából felét korlátozhatja, ami az amerikai elnök szerint az orosz katonai képességek fejlődésének hátráltatása mellett károkat okoz majd az orosz űriparnak és űrprogramnak is. A döntés az integrált áramkörök gyártásához használt félvezetőket, számítástechnikai és telekommunikációs eszközöket és lézereket érinthet a New York Times szerint.
A NASA csütörtöki közleménye szerint jelenleg nincs fennakadás az alacsony Föld körüli pályán keringő Nemzetközi Űrállomás (ISS) működésében, ahol két orosz, egy német és négy amerikai űrhajós tartózkodik, és továbbra is együttműködnek az ISS folyamatos és biztonságos üzemeltetése érdekében az orosz űrügynökséggel és más partnerekkel. Az amerikai űrhivatal nem tervez változást az ISS-t támogató tevékenységekben, mert a szankciók továbbra is megengedik az amerikai-orosz világűrbeli együttműködést, amelynek központi eleme a 190 milliárd dolláros összköltségű nemzetközi űrállomás.
Ukrajna orosz megszállásának közép- és hosszú távú következményei azonban az amerikai-orosz viszony további romlásával veszélybe sodorhatják az űrállomás működését is. Ezeket a kockázatokat jól mutatja Dmitrij Rogozin, az orosz Roszkoszmosz űrügynökség vezetője által még a NASA közleményének kiadása előtt a Twitteren tett rendkívül éles nyilatkozata. Rogozin szerint az „űrállomás megfelelő pályán tartása, valamint annak elkerülése, hogy veszélyes űrszeméttel ütközzön, amellyel a tehetséges vállalkozóik teleszórták az alacsony Föld körüli pályát [Rogozin ezzel feltételezhetően Elon Musk Starlink műholdas projektjére utal], az orosz Progressz teherűrhajó hajtóművein múlik.”
Az orosz űrügynökség vezetője felvetette, hogy ennek hiányában „nem tudni, ki fogja megmenteni az ISS-t attól, hogy az Egyesült Államok vagy Európa területére zuhanjon. De annak is van esélye, hogy az 500 tonnás állomás India vagy Kína területén ér Földet. Szeretnék őket ezzel veszélyeztetni?”.
Az igaz, hogy az ISS-t a légkör fékező hatásának ellensúlyozásával általában az orosz Zvezda modul vagy a Progressz teherűrhajók hajtóművei tartják megfelelő pályán, de ugyanerre képes a Northrop Grumman által gyártott amerikai Cygnus teherűrhajó is. Rogozin később a NASA közleményére Twitteren már higgadtabban reagált, és elmondta: „Az amerikai űrügynökség megerősítette az oroszok felé az együttműködés további folytatására vonatkozó igényét.”
Az, hogy űrhajósok legyenek az ISS-en, ma már nem teljesen az oroszokon múlik, mint az amerikai űrrepülőgép program 2011-es leállítása és a SpaceX Crew Dragon űrhajójának 2020-as repülése közötti 9 évben, amikor az aktuális legénység csak a Szojuzzal juthatott fel az űrállomásra vagy vissza a Földre. Emellett az ISS üzemeltetési költségeinek nagy részét, éves szinten hozzávetőleg 3,98 milliárd dollárt a NASA állja. A Verge által megkérdezett Todd Harrison, a Center for International and Strategic Studies (CSIS) amerikai kül- és biztonságpolitikai agytröszt munkatársa szerint enélkül „az oroszok egy nagyon fontos tudományos platformot és státusz szimbólumot veszítenének el, amely szuperhatalommá teszi őket a világűrben.”
A SpaceFlight Now által megkérdezett David Burbach, az amerikai haditengerészeti főiskola nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó professzora szerint a közeljövőben nem várható változás az ISS működésében, mivel mindkét fél annyira rá van szorulva a másikra, hogy nincs túl sok lehetséges opció az együttműködés folytatása és az ISS feladása között. Burbach ugyanakkor úgy véli, hosszabb távon a kapcsolatok romlása az űrprogramokra is ki fog hatni, így elképzelhető, hogy a tervezett 2030-as dátumnál hamarabb érhet véget a Nemzetközi Űrállomás működése.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
