Ki?

A szovjet bevándorlók gyermekeként már New Yorkban született Robert Sapolsky először a Harvard Egyetemen szerzett diplomát biológiai antropológiából, majd miután Afrikában majmok viselkedését kutatta, a Rockefeller Egyetemen PhD-zett neuroendokrinológiából. A viselkedéstan területén elismert kutató a közérthető, szórakoztató, de emellett elképesztően alapos előadásairól is ismert, amelyeket már jó ideje a Stanford Egyetemen tart.

Mit?

Alábbi előadását egy visszatérő fantáziájával kezdi: gyerekkorától kezdve rengetegszer elképzelte már, mit tett volna, ha szemben találta volna magát Adolf Hitlerrel. Kitépte volna a gerincét, kinyomta volna a szemeit, kivágta volna a nyelvét, és így tovább. Csakhogy közben békepártinak tartja magát. Szereti az erőszakos filmeket, és jó érzés háborús taktikákat gyakorolni a lézerharcpályán, de közben a szigorú fegyverkorlátozás elkötelezett híve. Sokakat látna szívesen halottan, pedig ellenzi a halálbüntetést. Ez a kettősség szerinte az emberi fajba van kódolva: nem magát az erőszakot vetjük meg, csak a mi szemszögünkből helytelennek tartott erőszakot. Amikor az erőszakot helyesnek gondoljuk, akkor viszont imádjuk: háborús hősöket ünneplünk, hadvezéreket dicsőítünk, a mozi és a videojátékok története pedig arról árulkodik, hogy semmi sem vált ki olyan zsigeri izgalmat az emberből, mint a tömény fegyverropogás, a fröccsenő belsőségek vagy a reggeli napalm illata. Az állatvilág fajaival ellentétben az ember szórakozásból is képes ölni, és nagyon kreatív tud lenni, ha brutalitásról van szó. Sapolsky elmagyarázza, hogyan alakult ki ez az emberi sajátosság, és mi a biológiai háttere.

Mindez a 2017-ben megjelent, Behave: The Biology of Humans at Our Best and Worst című könyvén alapul, amely tavaly magyarul is megjelent az Alexandra Kiadónál, Viselkedésünk: Az ember biológiája legjobb és legrosszabb pillanataiban címmel. A könyvben az emberi viselkedés legszélsőségesebb cselekedeteinek (a ravasz meghúzása vs. szeretteink megsimogatása) okait igyekszik feltérképezni: mi történik egy pillanattal, egy nappal, egy évvel vagy egy civilizációval korábban, és mi a szerepe ebben a neuronoknak, az izmoknak, a hormonoknak vagy épp a kultúrának.

Hol?

Az előadás házon belül, a Stanfordon zajlott – akit érdekel, milyen órákat tart Sapolsky az egyetemen, a Stanford Youtube-csatornáján elérhető a 25 videóból álló teljes emberi viselkedésbiológia kurzusa is.

Korábbi videóajánlóink:

Videóajánló: John Mearsheimer elmagyarázza, miért a Nyugat felelős azért, ami Ukrajnában történik

Dippold Ádám tudomány 2022. február 27.

Az amerikai politológus az ukrán válság kirobbanása után egy évvel, 2015-ben a Chicagói Egyetemen tartott előadást az ország politikai és etnikai megosztottságáról, az orosz területi követelésekről és arról, hogy szerinte még mi várható Ukrajnában. Van, ami bejött, van, ami nem.

Videóajánló: Konrad Lorenz, az első etológus, aki a természetben vizsgálta az állati viselkedést

Vajna Tamás tudomány 2022. február 13.

A magatartásbiológiát és az összehasonlító viselkedéskutatásokat etológia néven nagykorúsító osztrák tudós figyelmét a kezdetektől csak az állatok kötötték le: szülei altenbergi kastélyának parkjából már kisgyerekként állatkertet csinált.

Videóajánló: Minden, amit a földön kívüli intelligencia kutatásáról tudni érdemes

Bodnár Zsolt tudomány 2022. február 6.

Keith Cooper asztrofizikus és csillagászati szakújságíró 50 percben összefoglalja az idegen civilizációk felderítésére irányuló, SETI néven ismert tudományág történetét és jövőbeli lehetőségeit, és kiderül, hogyan járulhat hozzá bárki a földönkívüliek felkutatásához, vagy hogy mi van akkor, ha delfinszerű lények uralják az univerzumot.