Még hezitálnak a szakemberek, hogy szükséges-e a negyedik oltás általános bevezetése
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7nTWz5wqKK0a7k89s-xxs.jpeg?width=96&height=96&fit=crop)
Bár Dániában, Izraelben, Szingapúrban és világszerte egyre több országban kínálják fel a hatóságok és a kormányzatok, az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO még nem adott ki hivatalos ajánlást a negyedik vakcinázásról – olvasható az amerikai CNBS hétfői összefoglalójában. Soumya Swaminathan, a WHO vezető kutatója szerint jelenleg nincs elegendő tudományos bizonyítéka annak, hogy a harmadik után egy negyedik oltásra is szükség volna.
Az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) csak az 50 éves és idősebb, valamint az immunhiányos betegeknek engedélyezte a negyedik kört, az Egyesült Államok betegségellenőrzési és megelőzési központja (CDC) pedig szkeptikusan nyilatkozott a negyedik adag szükségességéről.
A szakemberek arra az április elején megjelent izraeli esettanulmányra alapozzák véleményüket, amely szerint bár a Pfizer-BioNTech vakcina negyedik adagja után legalább hat hétig védelmet nyújt a súlyos megbetegedésekkel szemben, a fertőzés elleni védelem négy hét után csökken.
![Olaszországban a 60 felettiek kérhetik a negyedik oltást Olaszországban a 60 felettiek kérhetik a negyedik oltást](https://assets.4cdn.hu/kraken/7kD99zcu84ZL1HUqus.jpeg)
Lehetséges, hogy a magas kockázatú csoportoknak éves ismétlő oltásra lehet szükségük, de nem egyértelmű, hogy egy egészséges felnőtt esetében is sort kellene keríteni erre – nyilatkozta Swaminathan. Már csak azért is, mert a jelenlegi vakcinák nem biztos, hogy működnek a koronavírus jövőbeli változataival szemben.
A CNBC által megszólaltatott szakemberek szerint ugyanakkor a legbiztonságosabb megoldás valószínűleg az, hogy az éves emlékeztető oltásokat kombinálnánk a szezonálisan változó influenza elleni oltásokkal.
Abban úgy tűnik konszenzus alakult ki az orvostudományban, hogy a kiemelt kockázatú csoportok negyedik oltására azért van szükség, mert az immunrendszer mozgósítása nyomán egyértelműen enyhébb lefolyású fertőződések mindenképpen csökkentik a súlyos megbetegedések kockázatát, így nagyságrendekkel kisebb lenne az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás is.
Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: