Asztrofizikusok, filozófusok és mérnökök rangsorolták a filmtörténet legjobb időgépeit, a Terminátoré végzett az első helyen
Egy tudományos-fantasztikus történet szerzőjének kezében nincs tökéletesebb eszköz az időgépnél: visszaküldeni a főhőst az időben, hogy megakadályozzon valami szörnyűséget, a legizgalmasabb írói technikák egyike. De éppen ez az időutazásos történetek veszte is: mivel szinte végtelen lehetőséget kínálnak az időben ugrálós történetek, könnyű megelégedni ennyivel – ebből születnek a legunalmasabb, klisés időhurok-történetek.
Egy időgép számos formát ölthet, autó, telefonfülke vagy egy egyszerű doboz képében is ábrázolható, és ha nem is kell mögé szuperprecíz műszaki útmutatót gyártani (hiszen nem is lehet), azért az írók is szeretnek komolyan hangzó technikai részletekkel fontoskodni – az angol ezt úgy hívja, hogy techno-babble.
Az Inverse nevű, popkultúrával is foglalkozó tech-tudományos online lap most egy hétig az időutazás tematikáját járja körül, és ennek részeként asztrofizikusokat, filozófusokat és mérnököket szavaztattak meg a kedvenc filmes időgépeikről. Az így összeállt 8-as lista első öt helyezettjét mutatjuk be röviden.
5. A Vissza a jövőbe-filmek DeLoreanje
- Doki, csak nem azt akarja mondani, hogy időgépet épített egy DeLoreanból?
- Miért ne? Ha már időgépet építünk, miért ne adjuk meg a módját?
Ebből a párbeszédből nagyjából érthető, hogyan született Robert Zemeckis filmjének ötlete, de sajnos a fluxuskondenzátorral működő sportautókra váró tömegeket újra és újra el kell szomorítania a tudósoknak: a találmány a techno-babble klasszikus esete. Hogy miért vált mégis ikonikussá a kifejezés, arra a Star Trek tudományos tanácsadója, az asztrofizikus Erin Macdonald szerint egyszerű a megfejtés: „Tiszta szabályokat fektet le az időutazási mechanizmus működéséről. Egy bizonyos sebességen kell haladnod, egy bizonyos időben, egy bizonyos mennyiségű energiával.”
Nikk Effingham, a Birminghami Egyetem metafizikára szakosodott filozófusa szerint valószínűtlen, hogy ha az időn át is haladna Marty és a Doki, akkor a helyszínt tekintve ugyanott kötnének ki, és nem mondjuk a Jupiter körüli pályán – hiszen az idővel egyenlő mértékben a térben is elmozognának.
4. H. G. Wells időgépe
H. G. Wells 1895-ben írt novellája, Az időgép az első mű, ahol a címbeli kifejezés szerepel, és ezt az írást szokták felelőssé tenni az időutazás koncepciójának elterjedéséért is. A több rádiós, tévés és képregényes feldolgozás mellett két film is született az alapanyagból: legutóbb 2002-ben, Guy Pearce és Jeremy Irons főszereplésével, de inkább az 1960-as első adaptáció számít klasszikusnak, amit a hollywoodi sci-fi nagymestere, a magyar emigráns George Pal rendezett. A '60-as filmben látható időgép a cyberpunk esztétikája miatt is vált ikonikussá.
3. A Találmány című film doboza
A low-budget, okos, függetlenfilmes sci-fikre vadászók egyik kedvence az író-rendező-színész-zeneszerző-látványtervező zseni, Shane Carruth első alkotása, amely 2004-ben egyből megnyerte a zsűri nagydíját a legrangosabb indie filmfesztiválon, a Sundance-en. Carruth matematikusként végzett, szoftvermérnökként dolgozott, és saját zsebből, 7 ezer dollárból forgatta le a minden idők egyik legjobb időhurkos filmjének tartott Primert.
„Ez a legkellemesebben zavaros időutazós film. Egyetlen hurokszerű, egymással átfedésben lévő idősíkot tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a szereplők interakcióba lépjenek önmaguk folyamatosan szaporodó másolataival” – mondta az Inverse-nek Darian Raad, a Peak nevű mesterséges intelligenciával foglalkozó cég adattudósa. A tudósok egyetértettek abban, hogy a magyarul Találmány néven ismert film legalább a kitalált tudományos koncepció köré valósnak tűnő számításokat és megoldásokat alkalmazott, ezért tűnik úgy, mintha akár megvalósítható is lenne az a bizonyos találmány.
2. A Majmok bolygója Icarus űrhajója
Az 1968-ban megjelent első A majmok bolygója-filmben ugyan nem időgépnek indul az Icarus űrhajó, de végül az lesz belőle, köszönhetően Einstein relativitáselméletének és az idődilatáció jelenségének. Utóbbit így írta le Ronald L. Mallett, a Connecticuti Egyetem fizikaprofesszora, aki az egyetlen megvalósíthatónak tűnő „időgépnek” tartja az Icarust: „Ha egy közel fénysebességgel haladó űrhajón térsz vissza a Földre, lehet, hogy neked csak pár év telt el, miközben a Földön évtizedek, mivel az idő mindenki másnak a normális ütemben telt.”
1. A Terminátor időgépe
A Terminátor-sorozatnak is több mint 30 évbe telt, amíg megmutatta a különös időutazásokért felelős építményt: az úgynevezett időeltérítő berendezés (Time Displacement Equipment) 2015-ös, a Terminátor: Genisys című részben való megjelenéséig csak onnan tudtunk arról, hogy valaki visszautazott az időben, ha potyogtak az égből a meztelen emberek.
Az óriási, villódzó-mozgó létesítmény működése a megkérdezett szakértők szerint legalább belső logikájában rendben van: a múlt megváltoztathatatlan, hiszen az időben visszautazó személy tettei mindig ugyanahhoz a jövőhöz vezetnek, ahonnan vissza kell utaznia az időben. Effingham szerint kár, hogy ezzel a Skynet nincs tisztában, mivel folyamatosan meg akarják változtatni a múltat – arról már nem is szólva, hogy a legutóbbi Terminátor-film, a 2019-es Sötét végzet az idővonalak megbolygatásával semmissé tette a Terminátor 2 utáni filmek történéseit.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: