A brit védelmi minisztérium két sci-fi-írót bízott meg azzal, hogy nyolc novellában vázolják fel a jövő biztonsági kihívásait. Felvázolták.
Johannes Kepler tanait a korabeli tudomány kifejezett gyanakvással fogadta, így inkább fikcióként, álom formájában írta le a Holdról alkotott elképzeléseit. A halála után megjelent mű, a Somnium sokak szerint a világirodalom első sci-fije.
A világhírű brit matematikus-csillagász regénye egyszerre kémhistória, fricska a haladás ellenzőinek, gondolatkísérlet arról, hogy mi minden történhetne, ha szabadon szárnyalhatna a tudomány, és persze kiváló sci-fi.
A sci-fi és fantasy történetek kedvelt eleme az időutazás, ami a legkülönbözőbb áltechnológiai megoldásokra késztette az írókat. Ezeket a fiktív szerkezeteket rangsorolták most a Vissza a jövőbe fluxuskondenzátorától H. G. Wells cyberpunk masináján át a Skynet gigantikus időgépéig.
A legendás sci-fi-szerző több mint 500 könyvet írt, így törvényszerű, hogy egyes jóslatai valóra váltak. 1950-ben zsebszámítógépekről álmodott, 1980-ban a génszerkesztést nevezte a jövő legfontosabb technológiájának, és gyakorlatilag előrevetítette a Youtube-ot. Elkötelezett humanistaként már a nyolcvanas években sokat beszélt a klímaváltozásról.
Száz éve, szeptember 12-én született Stanisław Lem író, tudós és jós, a világ sci-fi-irodalmának egyik legnagyobb alakja, a futurológus, aki ijesztően sötétnek látta a jövőt, és aki bátran szóvá merte tenni, hogy embert küldünk az űrbe, de azt nem tudjuk megoldani, hogy legyen a boltban vécépapír.
A kínai kormányzat az űreszközök elnevezésével tudatosan azt üzeni a versenytársaknak, hogy Apolló mellett bizony helyet kell szorítani az űrben Csang'ónak is, aki az örök élet elixírjét őrzi a Holdon. Az országban egyre népszerűbb sci-fi pedig már a Nyugat felé is azt kommunikálja, hogy nem kell félni a kínai űrfölénytől.
Két évig dolgoztak a szürreális filmjeiről ismert Alejandro Jodorowsky eposzi Dűne-adaptációján, de Hollywoodnak túl merész volt a projekt. Pedig minden adott volt hozzá egy igazi klasszikushoz: a főbb szerepeket Salvador Dalí, Mick Jagger és Orson Welles játszotta volna, a filmzenéről a Pink Floyd gondoskodott. Úgy tartják, ha nincs ez a projekt, a Star Wars, az Alien és a cyberpunk sem született volna meg.
Akinek túl lassú volt az új Szárnyas fejvadász, vagy aki egy egész évadon át elmerülne egy Black Mirror-epizód világában, annak itt a Netflix idei talán legnagyobb dobása.
Egyre közelebb az idő, amikor az embereknek és a robotoknak együtt kell élniük. Vajon elveszik a munkánkat, kiirtanak minket, vagy mi verjük őket láncba? Tóth Csaba, az ELTE Politikatudományi Intézetének oktatója, a Sci-fi politológiája című könyv szerzője mondta el.