Videóajánló: Mi történne a Hangyával, ha a Marvel-univerzum is úgy működne, mint az igazi?
Ki?
Kis-Tóth Ágnes, az ELTE Atomfizikai Tanszékének mestertanára, aki eredetileg matematikusnak tanult, majd annyira megtetszett neki a fizika világa, hogy inkább váltott. Jelenleg doktorandusz-hallgató, kutatási témája a galaxisok és kvazárok körüli úgynevezett kozmológiai ionizált buborékok kialakulásának, szerkezetének és spektrumának vizsgálata.
A rasztahajú fizikusnő elkötelezett tudománykommunikátor is egyben, 2018-ban megnyerte a világ vezető tudománykommunikációs versenye, a FameLab magyarországi döntőjét a fekete lyukakról és láthatatlan kisbabákról szóló előadásával, és ő képviselte Magyarországot a Cheltenham Science Festivalon Nagy-Britanniában.
Mit?
Az AtomCsill előadás-sorozat videójában a Marvel-univerzum egyik szuperhősös akciófilmjében, A Hangya (Ant-Man) című 2015-ös alkotásban szereplő jelenetek és tulajdonságok valószerűségét elemzi ki, például azt, hogy a valóságban tudna-e bárki hangyán lovagolni, ha néhány centisre zsugorodna össze.
A videóból azt is megtudhatjuk, mi köze van a szürreális sarkú cipőknek a hangyaemberhez, hogyan lesz belőle fekete lyuk, és megmenekülhetne-e az Egyesült Államok nyugati partja, ha egy hatalmas, a Föld jelenlegi nukleáris robbanóanyagkészleténél nagyobb detonációt okozó robbanásban teljes tömege szétsugárzódna maga körül.
Hol?
A videó az ELTE tudománykommunikációs sorozatának, az AtomCsill, vagyis Az atomoktól a csillagokig előadások 2021/2022-es évadjának egyik záródarabja. Aki nem ismerné a sorozatot, annak érdemes visszanéznie a korábbi évadok videóit is, neves magyar kutatók beszélnek exobolygókról, természetes atomreaktorról egy afrikai uránbányában, szomatikus evolúcióról vagy a görbülő téridőről.
Az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézete 2005-től minden tanévben kétheti rendszerességgel szervezi meg ismeretterjesztő előadásait közérthető fizika nem csak középiskolásoknak jelszóval.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: