Ki?

Kis-Tóth Ágnes, az ELTE Atomfizikai Tanszékének mestertanára, aki eredetileg matematikusnak tanult, majd annyira megtetszett neki a fizika világa, hogy inkább váltott. Jelenleg doktorandusz-hallgató, kutatási témája a galaxisok és kvazárok körüli úgynevezett kozmológiai ionizált buborékok kialakulásának, szerkezetének és spektrumának vizsgálata.

A rasztahajú fizikusnő elkötelezett tudománykommunikátor is egyben, 2018-ban megnyerte a világ vezető tudománykommunikációs versenye, a FameLab magyarországi döntőjét a fekete lyukakról és láthatatlan kisbabákról szóló előadásával, és ő képviselte Magyarországot a Cheltenham Science Festivalon Nagy-Britanniában.

Mit?

Az AtomCsill előadás-sorozat videójában a Marvel-univerzum egyik szuperhősös akciófilmjében, A Hangya (Ant-Man) című 2015-ös alkotásban szereplő jelenetek és tulajdonságok valószerűségét elemzi ki, például azt, hogy a valóságban tudna-e bárki hangyán lovagolni, ha néhány centisre zsugorodna össze.

A videóból azt is megtudhatjuk, mi köze van a szürreális sarkú cipőknek a hangyaemberhez, hogyan lesz belőle fekete lyuk, és megmenekülhetne-e az Egyesült Államok nyugati partja, ha egy hatalmas, a Föld jelenlegi nukleáris robbanóanyagkészleténél nagyobb detonációt okozó robbanásban teljes tömege szétsugárzódna maga körül.

Hol?

A videó az ELTE tudománykommunikációs sorozatának, az AtomCsill, vagyis Az atomoktól a csillagokig előadások 2021/2022-es évadjának egyik záródarabja. Aki nem ismerné a sorozatot, annak érdemes visszanéznie a korábbi évadok videóit is, neves magyar kutatók beszélnek exobolygókról, természetes atomreaktorról egy afrikai uránbányában, szomatikus evolúcióról vagy a görbülő téridőről.

Az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézete 2005-től minden tanévben kétheti rendszerességgel szervezi meg ismeretterjesztő előadásait közérthető fizika nem csak középiskolásoknak jelszóval.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Videóajánló: A NASA hatalmas nukleáris meghajtású drónnal készül felderíteni a Szaturnusz holdját, a Titánt

Tóth András tudomány 2022. április 30.

A Titán légkörének felszíni sűrűsége négyszer nagyobb a földinél, ami a Dragonfly drón rendszermérnöke, Douglas Adams szerint azt jelenti, hogy az űrhajósok akár karjaik csapkodásával, madarakhoz hasonlóan repülhetnének rajta. Ezért persze nagy árat fizetnének, a hold átlaghőmérséklete ugyanis nem nagyon megy -179 Celsius-fok fölé, és víz helyett metánból van az eső.

Videóajánló: Teller Ede mesél a pillanatról, amikor Einstein hallatán túl hülyének érezte magát

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. február 20.

Az Egyesült Államokban csak marslakókként emlegetett magyar zsenik munkásságát nagyon kevesen értik mélységében, de volt, hogy nekik is meggyűlt a bajuk a fizikával.

Videóajánló: Minden, amit a földön kívüli intelligencia kutatásáról tudni érdemes

Bodnár Zsolt tudomány 2022. február 6.

Keith Cooper asztrofizikus és csillagászati szakújságíró 50 percben összefoglalja az idegen civilizációk felderítésére irányuló, SETI néven ismert tudományág történetét és jövőbeli lehetőségeit, és kiderül, hogyan járulhat hozzá bárki a földönkívüliek felkutatásához, vagy hogy mi van akkor, ha delfinszerű lények uralják az univerzumot.