Biztatók a Karikó Katalin kutatócége által fejlesztett hasnyálmirigyrák-vakcina első eredményei

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A covidjárvány kezelésének hatékonyságáról több szempontból is megoszlanak a vélemények, de abban mindenképpen tudományos konszenzus van, hogy a gyorsan bevetett vakcinák nélkül sokkal nagyobb bajban lett volna a világ. A vakcinázási programok nagyban támaszkodtak az új módszerrel készült mRNS-vakcinákra, amelynek alapjait társaival együtt Karikó Katalin fektette le, amiért el is halmozták a legnagyobb tudományos elismerésekkel – a Nobel-díj azért még várat magára.

A német biotechnológiai kutatóvállalat, a BioNTech (amelynek Karikó az alelnöke) a vírusos megbetegedések mellett különböző ráktípusok gyógyítására is felhasználná a technikát, például az egyik legtöbb halálesettel járó hasnyálmirigyrák kezelésére. 2016-os adatok alapján az Európai Unióban a hasnyálmirigyrák felelt a negyedik legtöbb, összesen 65 ezer halálesetért, csak a tüdő-, a vastag- és végbél-, illetve a mellrák volt halálosabb. Az adatok szerint az EU-n belül Magyarországon a legmagasabb a rák miatti halálozási ráta.

16-ból 8 alanynál nem tért vissza a rák

A BioNTech előzetes, kis létszámú klinikai vizsgálatban próbálta ki a hasnyálmirigyrák ellen fejlesztett mRNS-terápiát. A kísérletben 16 ember kapott oltást körülbelül 9 héttel a daganat-eltávolító műtét után. Míg nyolcuknál a vakcina nem váltott ki hatékony immunválaszt, és idővel visszatért a rák, a másik nyolc alanynál működött a terápia, és 18 hónappal később is rákmentesek maradtak.

A kísérletben olyanok vettek részt, akiknél a rákot elég korán észlelték ahhoz, hogy a daganatot még a test más részeire való átterjedés előtt eltávolítsák. Mivel az embereknek csak nagyjából a 10 százalékát diagnosztizálják ebben a korai szakaszban, egyelőre nekik jelenthet reményt az eredmény, de a későbbi, nagyobb létszámú vizsgálatok majd arról is képet adhatnak, hogy az előrehaladottabb fázisban járó betegeknél is hatásos lehet-e a rák elleni mRNS-vakcina.

A vakcina mellett a műtét után szokásos kemoterápiában is részesültek a kísérlet résztvevői, illetve egy atezolizumab nevű gyógyszert is kaptak, amely a PD-1 (programozott sejthalálfehérje) elleni immunellenőrzőpont-gátlók egyik típusa – ez azért fontos, mert blokkolja azt a jelet, amelyet egyes rákos megbetegedések küldenek az immunrendszernek, hogy ne támadja meg őket.

Hogy készül a vakcina, és mikor lesz elérhető?

A daganat eltávolítása során szekvenálták a rákos sejtek DNS-ét, majd összehasonlították azt az egyéntől származó egészséges sejtekével. A BioNTech olyan fehérjék után kutat, amelyek mutáción mentek keresztül a rákos sejtekben, majd olyan mRNS-eket hoz létre, amelyek akár 20 ilyen fehérjét kódolnak. Miután ezt befecskendezik az adott személybe, az immunrendszer könnyen célba veheti és elpusztíthatja az ilyen fehérjéket termelő sejteket – tehát az oltás ugyanazon az elven működik, mint a covid elleni mRNS-vakcinák.

Egyelőre egyetlen mRNS-alapú rák elleni vakcinát sem hagytak jóvá a felügyelő szervek, de számos kísérlet van folyamatban vagy tervben. A mostanihoz hasonló, kisebb létszámú klinikai vizsgálatok után következő széleskörű kísérletek lesznek igazán mérvadók abban, hogy elég nagy biztonsággal működnek-e a vakcinák ahhoz, hogy engedélyezzék őket – a hasnyálmirigyrák esetében például az alacsony túlélési arány miatt alacsonyabb lehet ez a küszöb.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: