Amikor egerek agyában gátoltak egy idegpályát, az állatok folyamatos félelemben ragadtak – így derült fény a GABA és a glutamát alapú sejtáramkörök félelmet szabályozó szerepére.
Mennyire kreatív az MI? Féljünk-e tőle, és lehet-e szabályozni? Pusztán technológia, vagy már tudomány? A Rényi Alfréd kutatóintézet elméleti matematikusa szerdai előadásában nemcsak a mesterséges intelligencia mostani állását mutatta be, hanem a jövőt is igyekezett felvázolni.
Egy műkígyóval tréfálták meg az állatok egy csoportját, és megfigyelték, milyen reakciókat és milyen sorrendben adnak a fenyegetésre.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Erről beszélt halózatkutató, etológus, mesterségesintelligencia-kutató és szociálpszichológus a CEU Határtalan tudás sorozatának szerdai előadásán.
De az is lehet, hogy a túl savas gyomor okozhatja a negatív érzelmeket. Az összefüggés világos, az iránya egyelőre nem.
Egyebek mellett a melanocortin 2 két módosulása is hozzájárulhatott a kutyák kommunikációs képességeinek kifejlődéséhez.
Bognár Emese klinikai szakpszichológus szerint a százból öt magyar iskoláskorút érintő iskolafóbiára létezik gyógyír, főleg, ha a szülők és a pedagógusok is együttműködnek a gyerekekkel és a terapeutákkal.
Első ránézésre a konzervatívok nem hozzák a papírformát: kevésbé félnek a koronavírustól, mint a liberálisok. Európában ugyanakkor több országban is teljesen más irányt diktáltak a vezetők a járvány kitörése után, mint azt pártállásuk vagy ideológiai meggyőződésük alapján jósolni lehetett volna.
A kígyótól inkább félünk, a csótánytól inkább irtózunk, de a pók mindent visz.
A bűnbánó kutyákról szóló cuki videók mintha sosem fogynának el, az etológusok viszont nem jutottak még dűlőre, hogy valódi bűntudat vagy csak az emberi viselkedés kiváltotta félelem rejtőzik az esdeklő kutyapofák mögött.