Mindennek is ellenálló hiperrezisztens baktériumok lakják az antarktiszi talajt

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A déli sarkvidék egyre kedveltebb célpontja a tömegturizmusnak. Az idegenforgalom és a globális felmelegedés növeli annak kockázatát, hogy az Antarktiszi-félsziget korábban elszigetelt talajlakó mikroorganizmusai, köztük többféle hiperrezisztens baktérium, közvetlen kapcsolatba kerülnek az emberi kórokozókkal – hívják fel a figyelmet közleményükben a Chilei Egyetem kutatói. 

Andrés Marcoleta és munkatársai 2017 és 2019 között gyűjtöttek talajmintákat a globális felmelegedés miatt egyre hosszabb ideig jégmentes antarktikai talajból. A mikrobiológiai vizsgálatok több meglepetéssel is szolgáltak. 

Kiderült, hogy a déli sarkvidék talajának jóval gazdagabb az élővilága, mint azt a korábbi kutatások feltételezték. Ennél is meglepőbb volt azonban, hogy a chilei kutatók genetikai elemzései egy sor olyan baktérium nemzetséget találtak a talajmintákban, amelynek tagjai elképesztő ellenállóképességekre tettek szert törzsfejlődésük során. 

Pingvinek és fókák az Antarktikához tartozó, egyre több turistát vonzó Livingston-sziget Liverpool Beach nevű öblébenFotó: Wikipédia

Marcoleta és munkatársai a Science of the Total Environment folyóiratban május 25-én megjelent tanulmányukban számoltak be arról, hogy a Polaromonas, a Pseudomonas, a Streptomyces, a Variovorax és a Burkholderia baktériumokban is találtak olyan rezisztenciagéneket, amelyek kifejeződése több ismert antibiotikummal és más antimikrobiális anyaggal, például a rézzel vagy a klórral szemben is ellenállóvá teszi ezeket a mikroorganizmusokat. Az ILF Science ismertetője kiemeli, hogy a Polaromonas csoport tagjai képesek olyan enzimet termelni, amely semlegesíti a penicilin nyomán ismert béta-laktám antibiotikumokat is. 

Talajmintát gyűjtő chilei kutató az AntarktikánFotó: Facultad de Ciencias de la Universidad de Chile

Marcoleta és munkatársai szerint az általuk felfedezett antibiotikum-rezisztencia-gének nagy valószínűséggel a sarkvidék szélsőséges geológiai és időjárási körülményeihez való alkalmazkodás eredményei. Ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy a DNS mobilis fragmentumaiban található szakaszok átkerülhetnek más mikroorganizmusokba is a növények és állatok között is könnyedén kapcsolatot teremtő horizontális génátvitel néven ismert mechanizmusa miatt. 

A kutatók szerint ezek alapján „nem tűnik ésszerűtlennek az az elképzelés, hogy ezek a gének végül emberi kórkozóként számon tartott baktériumokba is átkerülhetnek”. 

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: