A déli sarkvidék egyre kedveltebb célpontja a tömegturizmusnak. Az idegenforgalom és a globális felmelegedés növeli annak kockázatát, hogy az Antarktiszi-félsziget korábban elszigetelt talajlakó mikroorganizmusai, köztük többféle hiperrezisztens baktérium, közvetlen kapcsolatba kerülnek az emberi kórokozókkal – hívják fel a figyelmet közleményükben a Chilei Egyetem kutatói.

Andrés Marcoleta és munkatársai 2017 és 2019 között gyűjtöttek talajmintákat a globális felmelegedés miatt egyre hosszabb ideig jégmentes antarktikai talajból. A mikrobiológiai vizsgálatok több meglepetéssel is szolgáltak.

Kiderült, hogy a déli sarkvidék talajának jóval gazdagabb az élővilága, mint azt a korábbi kutatások feltételezték. Ennél is meglepőbb volt azonban, hogy a chilei kutatók genetikai elemzései egy sor olyan baktérium nemzetséget találtak a talajmintákban, amelynek tagjai elképesztő ellenállóképességekre tettek szert törzsfejlődésük során.

Marcoleta és munkatársai a Science of the Total Environment folyóiratban május 25-én megjelent tanulmányukban számoltak be arról, hogy a Polaromonas, a Pseudomonas, a Streptomyces, a Variovorax és a Burkholderia baktériumokban is találtak olyan rezisztenciagéneket, amelyek kifejeződése több ismert antibiotikummal és más antimikrobiális anyaggal, például a rézzel vagy a klórral szemben is ellenállóvá teszi ezeket a mikroorganizmusokat. Az ILF Science ismertetője kiemeli, hogy a Polaromonas csoport tagjai képesek olyan enzimet termelni, amely semlegesíti a penicilin nyomán ismert béta-laktám antibiotikumokat is.

Marcoleta és munkatársai szerint az általuk felfedezett antibiotikum-rezisztencia-gének nagy valószínűséggel a sarkvidék szélsőséges geológiai és időjárási körülményeihez való alkalmazkodás eredményei. Ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy a DNS mobilis fragmentumaiban található szakaszok átkerülhetnek más mikroorganizmusokba is a növények és állatok között is könnyedén kapcsolatot teremtő horizontális génátvitel néven ismert mechanizmusa miatt.

A kutatók szerint ezek alapján „nem tűnik ésszerűtlennek az az elképzelés, hogy ezek a gének végül emberi kórkozóként számon tartott baktériumokba is átkerülhetnek”.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:

Az antibiotikum-rezisztencia már több halálesetet okoz globálisan, mint a HIV vagy a malária

Bodnár Zsolt tudomány 2022. január 20.

Elkészült az eddigi legátfogóbb kutatás a globális szuperbaktérium-helyzetről, és egyből a vezető halálozási okok közé került az antibiotikum-rezisztencia, amely 2019-ben a világon történt halálesetek 2,2 százalékáért felelt közvetlenül, míg 8,5 százalékát okozhatta indirekt módon.

Magyar kutatók szerint a rosszul szedett antibiotikumok miatt is terjednek a rezisztens szuperbaktériumok

Radó Nóra tudomány 2021. július 26.

Az utóbbi években az antibiotikum-rezisztencia világszerte óriási népegészségügyi problémává nőtte ki magát: egyes szakértők szerint 2050-re többen halhatnak meg szuperkórokozók miatt, mint rákban. A Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a gyomorbetegségeket okozó Helicobacter pylori és az antibiotikum-rezisztencia kapcsolatát vizsgálták, hogy feltárják a rezisztens baktériumok terjedésének forrásait és azt, hogyan lehet csökkenteni a járványszerűen terjedő antibiotikum-rezisztenciát.

Új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki a félelmetes MRSA szuperbaktérium ellen Szegeden

Qubit.hu tudomány 2020. október 21.

Évente 700 ezer ember halálát okozzák az antibiotikum-használat túlkapásai miatt kialakult multirezisztens kórokozók. Ezek közül is az egyik legveszélyesebb az MRSA, ami ellen sikerült áttörést elérni a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.