Meggondolatlan fásítás helyett a gyepek védelmét szorgalmazzák magyar ökológusok
Az erdőtelepítés hozhat ugyan látványos kezdeti sikereket, főként, ha olyan idegenhonos, optimális tápanyag- és vízellátottság mellett szupergyors növekedésű fajokkal próbálkoznak, mint a manapság divatos császárfahibridek. De ha nem megfelelően kiválasztott helyen telepítenek, akkor a talaj vízkészleteit megcsapoló gyors növekedésű fafajok inkább kárt okoznak, márpedig a talajvíz szintjének csökkenése, a szárazodás és az elsivatagosodás egyre égetőbb probléma már Magyarországon is.
A Debreceni Egyetemen működő Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport eredményei szerint „azokon a területeken, ahol a klíma nem teszi lehetővé erdők kialakulását – és a közép- és kelet-európai szántókat sokszor ilyen területek feltörésével hozták létre –, az igazi jó szén-dioxid-megkötő életközösségek a gyepek” – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján szerdán megjelent ismertetőben.
A debreceni ökológusok nem magát az erdősítést gondolják ördögtől valónak. Nyugat-Európában például ha olyan helyen telepítenek fákat a parlagföldekre, ahol korábban, akár 6-8 ezer évvel ezelőtt még erdő állt, akkor voltaképpen csak hagyják a visszatérni az élővilágot ahhoz az állapothoz, amely ott a civilizáció előretörése előtt természetesen kialakult.
A debreceni kutatócsoportot vezető Török Péter és Tölgyesi Csaba kollégája a Restoration Ecology folyóiratban észt, német és francia ökológusokkal közösen jegyzett véleménycikkben hívja fel a nemzetközi szakmai közvélemény figyelmét arra, hogy a faültetés csak az egyike a lehetséges eszközöknek a klímavédelemben. A kutatók szerint a gyeptelepítéssel gyakran még hatékonyabban és nagyobb mennyiségben lehet megkötni a szén-dioxidot, nem beszélve az ilyen növénytársulások ökológiai szerepéről.
(Via MTA)
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Kaszára, magyar!
Kombájn ide, damilos fűnyíró oda, a kaszálás a legtermészetkímélőbb emberi beavatkozás. Ahol eltérő időben, változó tarlómagasságokat hagyva kaszálnak, a természetközeli élőhelyeken végbemenő folyamatokat támogatják: növekszik a növények, a rovarfajok és a madarak száma. Az ilyen élőhelyek biodiverzitása egy nagyságrenddel biztosan meghaladja a két-három fűfajból álló pázsitokét.
Nem hárítják el a klímakatasztrófát az elbaltázott erdősítések, sőt még rontanak is a helyzeten
A klímaválság és a súlyos biodiverzitás-vesztés összetett problémáját nem lehet olyan csodaszerként beállított megoldással elintézni, mint a tömeges faültetés – amit világszerte számos elfuserált fásítási akció bizonyít. Klímakutatók szerint alkalmi fatelepítések helyett hosszú távú ökoszisztéma-gondozásra lenne szükség, amelynek középpontjában a helyi lakosok állnak.
Öt magyar település, amely innovatív módszerekkel készül fel a klímaváltozásra
A természetes vízmegtartásra épülő technikákat alkalmazó községek példát mutatnak a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségekre való felkészülésben.