Vaskori vízistennőt találtak Bajorországban

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Szenzációs lelet került elő egy mönchstockheimi útépítésen Bajorországban: egy vízmosásban egy 19 centiméter hosszú agyagszobrocskát, üvegcserepeket és csontdarabokat találtak. 

A régészek szerint a figura egy vízistennőt ábrázolhat, és feltehetőleg azért temették el a vízmosásban, mert szent helyként tisztelték. A szobor szép állapotban maradt fenn, és mivel láthatóan nem károsította a víz, azt feltételezik, hogy a vízmosásban már akkor sem folyt patak, amikor a Krisztus előtti nyolcadik és hatodik század között eltemették. A mészlerakódások miatt a régészek azt feltételezik, hogy a közelben egykor egy forrás fakadt, talán ezért is helyezték el pont itt a szobrot.

A szobor arcaFotó: BLFD

A figura arca alaposan kidolgozott, de a lába hiányzik. A szem, az orr és a száj mellett a szobor fején mindkét oldalt öt lyuk található, ezek a régészek feltevése szerint valamilyen csuklyát ábrázolhatnak, amelyet fémgyűrűk díszíthettek. A régészek helyszín és a hasonló leletek alapján gondolják, hogy az alak szoros kapcsolatban állhatott a vízzel.

Ősi istenek

Stefanie Berg, a bajor műemlékvédelem munkatársa szerint az ehhez hasonló szobrok a Fekete-tenger partvidékén voltak népszerűek, de jóval korábban, mint amikor a bajor vízistennő készült: az ottani leletek az időszámításunk előtti ötödik évezredben készültek. Berg maga is azt hitte, hogy a mostani lelet is a mai Bulgária területéről került Bajorországba, de a lelet mellett talált faszén radiokarbonos kormeghatározása után kiderült, hogy az istennő jóval fiatalabb, mint tengerparti társai.

Az agyagpecséttel feltehetően a kenyértésztát díszítettékFotó: BLFD

A szobor mellett egy pecsétet is találtak, ez utóbbiról azt feltételezik, hogy kenyérsütéshez használták. A figura felsőteste is sérült, arra, hogy nőt ábrázol, a fejék miatt következtettek a kutatók. Bár az már kiderült, hogy a szobor a hallstatti kultúra idején készült, hasonló nem került elő a környékről. A lelet tulajdonjoga sem tisztázott még: a német törvények értelmében 50 százaléka a föld tulajdonosát, 50 százaléka pedig az államot illeti meg, és az sem világos, hogy ha kiállítják, melyik múzeumba kerül majd.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: