A hőségtől elpusztult tehenek ezreit dobták a szemétdombra Kansasban

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Tömegével hullottak el a szarvasmarhák június közepén Kansasban a magas hő és páratartalom miatt. Az elhullások nagy riadalmat okoztak a gazdák, a marhák és a konteósok köreiben is, ez utóbbiak a gonosz multinacionális cégeket és a chemtrailt hibáztatták, nem a hőséget, most viszont aggódhatnak a hulladékfeldolgozók is, annyi szarvasmarha halt meg ugyanis, hogy a dögöket feldolgozó üzemek már nem bírják a terhelést. 

És még mindig nincs vége: Kansas az Egyesült Államok harmadik legnagyobb szarvasmarhatenyésztő állama, a meteorológusok pedig további hőhullámokra, vagyis további elhullásokra figyelmeztetik a gazdákat. 

Az elhullott állatokból általában állateledel vagy műtrágya készül, ekkora terhelésre azonban nem voltak felkészülve. A helyzetet tovább nehezítik a takarmányhiány miatt emelkedő árak is, a gazdák többsége emiatt már csökkentette az állományt, de az állatok nem tudnak ilyen gyorsan alkalmazkodni a negyvenfokos hőmérséklethez. 

Az állam átmenetileg engedélyezte, hogy az elhullott állatokat szeméttelepeken dolgozzák fel, és átmenetileg módosított a dögök kezeléséről szóló szigorú szabályokon is, de a hatóságok még vizsgálják, hogy hogyan birkózhatnak meg a következő hőhullám okozta hasonló helyzettel.

Mint ráhajtani egy vízágyra

Brock Theiner, a Seward megyei hulladékfeldolgozó igazgatója szerint csak az ő létesítményükbe 1850-2000 állat teteme érkezhetett. A dögöket a szeméttelep munkatársai munkagépekkel dolgozták be a földbe, majd az állati eredetű hulladékot elkeverték a szeméttel. A kétségbeesett gazdák a szeméttelep mellett tömegsírokkal is próbálkoztak, de az sem tűnik tartható megoldásnak – annál is inkább, mert ezek szennyezhetik a talajvizet is. 

Tara Barnhadt állatorvos szerint azokon a farmokon, ahol engedélyezték az eljárást, az állam szakemberei előzőleg felmérték a terepet, és csak utána döntöttek a tömegsírok létesítéséről. Theiner szerint a mostani gyakorlat sem az igazi, de mindenben megfelel a szabályoknak, így ennél maradnak, a tehenek munkagéppel történő kilapítása és feltrancsírozása viszont iszonyúan büdös (emiatt több kansasi panaszkodott), ráadásul balesetveszélyes is. Theiner egy némileg meglepő részletet is megosztott a folyamatról: szerinte rakodógéppel szétlapítani egy tehenet olyan, mintha vízágyra hajtana az ember a munkagéppel.

A Reuters által megkérdezett tenyésztők többsége nem kívánt nyilatkozni róla, hogy hogyan szabadulnak meg a tetemektől, az egyikük azonban annyit elárult, hogy a jövőben átalakítják az állatok étrendjét, hogy jobban bírják a meleget, árnyékot viszont nem telepítenek nekik, mert nem számítanak olyan sűrűn hőhullámokra, hogy megérje a beruházás. 

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) idei jelentése már nem ilyen optimista: már másfél fokos felmelegedés esetén is katasztrofális költségekkel számolnak, három foknál pedig még rosszabb lesz a helyzet. A mostanihoz hasonló hőhullámokkal további tömeges elhullásokra lehet számítani, a hőséget pedig nem csak az állatok tűrik rosszul, hanem a takarmányul szolgáló növények és az emberi fogyasztásra termelt zöldségek is – az IPCC szerint ráadásul ez korántsem csak Kansast vagy a trópusi régiókat érinti, hanem az egész világ termőföldjeit.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: