Muszáj csökkentenünk a károsanyag-kibocsátásunkat, ha szeretnénk, hogy a Föld évtizedek múlva is felismerhető legyen

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A Magyar Tudomány Ünnepén tartott elődadást Bartholy Judit klímakutató. Bartholy a tudományos közösség ma már egyhangúan elfogadott üzenetét hangsúlyozta. Nincs időnk kompromisszumokra és tétovázásra: azonnal és drámai mértékben csökkentenünk kell az a szén-dioxid- és metánkibocsátásunkat, ha szeretnénk, hogy a bolygó évtizedek múlva is felismerhető maradjon.

Bartholy szerint az egyik legveszélyesebb üvegházhatású gáz a metán, ami elsősorban nagyüzemi állattartásból származik. Bár metánból kevesebb jut a légkörbe, mint szén-dioxidból, a metán üvegházhatása jóval erősebb, így közvetve a mindennapos húsfogyasztás – különösen a marhahúsfogyasztás – is nagy mértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez.

A klímakutató nemcsak az állattartást hibáztatta: szerinte minden ipari-gazdasági szektorban drasztikus kibocsátás-csökkentésre lenne szükség. Bartholy azt is fontosnak tartaná, hogy mi is változtassunk a mai fogyasztói életszemléletünkön, és ne csak kibocsátás-csökkentéssel harcoljunk, hanem műszaki és tudományos eszközökkel is vonjunk ki nagy mennyiségű szén-dioxidot a légkörből.

A kutató szerint nincs sok időnk, és minél későbbre halasztjuk a cselekvést, annál fájdalmasabb döntésekkel szembesülhetünk majd.

A klímamodellek szerint a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokos emelkedése visszafordíthatatlanul megváltoztatná a Föld éghajlatát, és olyan folyamatokat indítana be, amik még szélsőségesebb időjáráshoz vezetnének. A helyzeten az is tovább ronthat, ha tetőzik a természetes szén-dioxid nyelők, például az óceánok kapacitása, vagy az, ha a felmelegedés miatt megolvad a permafroszt állandóan fagyott jege, és nagy mennyiségű metán jut ki alóla a légkörbe.

Az IPCC, a világ legfontosabb klímakutató testületének előrejelzése szerint ahhoz, hogy a felmelegedés a még elviselhetőnek tartott határértéken, 1,5 Celsius-fokon belül maradjon, 2040-ig nullára kell zuhannia a globális szén-dioxid kibocsátásnak, de erre kevés esély van, mert a kibocsátás mértéke eddig folyamatosan nőtt.

A modellszámítások szerint a szélsőséges időjárás a Kárpát-medencét sem fogja kímélni: nyaranta a globális átlaghőmérséklet-növekedésnél jóval nagyobb forrósodást kell majd eltűrnünk. Az évszázad végére – mondta Bartholy – a hőségriasztások gyakorisága tízszerese lehet a mostaniakénak, és szélsőségesebb lesz a csapadékeloszlás is: a telek még nyirkosabbak, a nyarak még forróbbak és szárazabbak lesznek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: