Vidámabbak és finomabbak lesznek azok a disznók, amelyek tánczenét hallgatnak

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Piet Paesmans véletlenül jött rá, hogy a disznói szeretik a zenét: a kocák kedvetlenek voltak inszemináció közben, de amikor a sertéstenyésztő fia dalra fakadt, felélénkültek, és a munka is könnyebben ment. Paesmans megosztotta a felfedezését egy kutatócsoporttal, akik összesen 75 ezer uniós és regionális támogatást kaptak arra, hogy év végéig tudományosan is megvizsgálják, hogy milyen hatással van a sertésekre a zene.

Sander Palmans, a kutatócsoport vezetője szerint a tudomány egyelőre nem sokat tud kifejezetten a disznók zenei ízléséről, az eddigi kutatások viszont azt mutatják, hogy a különböző zajok különböző reakciókat váltanak ki az állatokból, így nem valószínű, hogy épp a sertések számítanának kivételnek. Palmans szerint elképzelhető, hogy zenehallgatás közben az állatok nem unatkoznak annyira, ezért nem is stresszelnek, így akár a húsuk is finomabb lehet.

Paesmans szerint az eddigi tapasztalatai alapján a disznók leginkább a vidám tánczenét szeretik, ilyenkor ugrálnak és táncolnak is, a rockzene viszont sok nekik. A tenyésztő jelenleg különböző lejátszási listákkal kísérletezik, amelyekben napközben több vidám dal szerepel, estefelé pedig andalító altatókat választ, hogy a táncikálásban kifáradt disznók kipihenhessék magukat. 

Lassú vonósok, gyors fúvósok

Bár Palmans szerint a tudomány eddig méltatlanul hanyagolta a disznók és a zene kapcsolatát, azért nem az ő kutatócsoportja lesz az első, amelyik a témával foglalkozik, így bármire is jut az év végéig, óriások vállán kapaszkodott fel odáig. Egy 2019-es kínai tanulmány szerint a kismalacok például a lassú, vonós hangszerekkel játszott zenét és a gyors tempójú fúvósokat kedvelik (ennek megfelelően a lassú fúvósok és a gyors vonósok hidegen hagyják őket). 

Más kutatók is javasolták már, hogy a disznók hallgassanak zenét, ettől Palmanshoz hasonlóan a stressz csökkentését várják: egy brazil tanulmány éppen a sokat ígérő „zeneterápia sertések számára” címmel jelent meg 2020-ban. 

Az Utrechti Egyetem kutatói egy játszószoba létrehozását javasolják azokban a hizlaldákban, ahol egyébként az állatoknak nem jut elég hely, itt egyebek mellett a malacok zenét is hallgathatnak, abban azonban nem sikerült még dűlőre jutni, hogy ez mennyiben befolyásolja a hús minőségét.

Paesmansnak erről is megvan a maga elképzelése: a disznóit élsportolókhoz hasonlította, mondván, hogy az élsportban nem csak fizikálisan, hanem mentálisan is felkészültnek kell lenni, és ez a helyzet a sertésekkel is. A gazdálkodó szerint a mentálisan is felkészült disznókon látszik vágáskor, hogy tartalmas életet éltek, ezért úgy gondolja, hogy a saját zeneterápiás módszerével sokkal jobb minőségű húst tud előállítani, mint mások.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: