A szegények szegényebbek, a gazdagok gazdagabbak lettek a járvány alatt
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A járvány alatt tovább növekedett az egyenlőtlenség a világon: a gazdagok tovább gazdagodtak, a szegények pedig tovább szegényedtek. A legnagyobb különbséget Kínában és Indiában észlelték a kutatók, Európa legnagyobb részében a hatékony kormányzati beavatkozás meggátolta, hogy tömegek jussanak mélyszegénységbe.
A World Inequality Lab 1995 óta végez felméréseket a vagyoni egyenlőtlenségekről, és a leggazdagabbak vagyona sosem növekedett még olyan mértékben, mint 2020-ban. Ezzel egy időben 100 millióan kerültek mélyszegénységbe, leginkább azokban az országokban, ahol a kormány nem gondoskodott gazdasági mentőcsomagokról.
Lucas Chancel, az intézet igazgatója szerint a szegényebb országokban sokkal rosszabb a helyzet, mint a gazdagabbakban, mert ezekben nem, vagy kevésbé hatékonyan gondoskodtak a szegények védelméről. Chancel szerint legutóbb a huszadik század elején volt ilyen nagy vagyoni egyenlőtlenség a világban, mint most.
A gazdagoknak nem fájt annyira
A járvány kezdete óta a leggazdagabbak is tapasztaltak átmeneti bevételkiesést, de 2021-ben ez a réteg a kiesett bevételeinek felét képes volt visszaszerezni, de a szegényebbek további bevételcsökkentésre számíthattak. A világbank becslése szerint azok, akiket eleve érzékenyen érintett a járvány, 5 százalékkal kevesebbet kerestek 2021-ben, mint 2020-ban.
A jelentés szerint a Föld népességének 10 százalékában van a világ vagyonának 76 százaléka, míg az emberek 50 százaléka mindössze a pénz 2 százaléka fölött rendelkezik. A középosztálynak tekinthető 40 százalék a vagyon 22 százalékát birtokolja.
A legnagyobb külöbséget Latin-Amerikában mérték a kutatók, itt a felső 10 százalék kezében van a vagyon 77 százaléka. A legkisebb eltérés Európában mutatkozik a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, és itt nőtt a legkevésbé a különbség a világjárvány kitörése óta.
Chancel szerint ott, ahol eleve nagyok voltak a vagyoni egyenlőtlenségek, csak romlott a helyzet, míg azokban az országokban, ahol eddig is kisebb volt a különbség, a világjárvány alatt sem növekedett.
A mostani adatok megfelelnek az általános trendeknek: Chancel szerint hasonló krízisek idején jellemző, hogy növekszik az egyenlőtlenség, ahogyan az is, hogy többen kerülnek kétségbeejtő anyagi helyzetbe, mint békeidőben. Az IMF nyári jelentése szerint a világjárvány részben a már meglévő egyenlőtlenségeket erősítette, de új nehézségeket is okozott: a lezárások idején számtalan munkahely szűnt meg.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Az átoltottsági adatokon a napnál is világosabban megmutatkozik a globális egyenlőtlenség
A két adag vakcinával beoltottak aránya az Európai Unióban, Európa többi részén és Észak-Amerikában a legmagasabb, Ázsia és Afrika a sor végén kullog. Miközben a fejlett országok már a harmadik adagot osztják, a WHO szerint az alacsony jövedelmű országokban a lakosság több mint 85 százaléka, összesen 3,5 milliárd ember még egyetlen oltást sem kapott.
Alapjaiban rengette meg a munka világát Magyarországon a koronavírus-járvány első hulláma
Az amúgy is egyenlőtlenségekkel küzdő magyar társadalomban a válság tovább nehezítette a leszakadók helyzetét a munkaerőpiacon, már a járvány első hullámában is – derült ki a csütörtökön bemutatott Munkaerőpiaci Tükörből. Akinek nincs munkája, annak romlik az egészségi állapota, aki viszont dolgozik, és jól keres, az egészségesebb, és kisebb valószínűséggel hal meg.
A leggazdagabb 1 százalék szén-dioxid-kibocsátása kétszerese a legszegényebb 3,1 milliárd emberének
A dollármilliárdokból gazdálkodó réteg kibocsátása háromszor olyan gyorsan növekedett, mint az emberiség szegényebb feléé – derült ki az Oxfam 25 év üvegházgáz-kibocsátását vizsgáló friss jelentéséből. A brit segélyszervezet megadóztatná a magas kibocsátással járó luxusszolgáltatásokat.