Percenként 16 focipályányi erdő égett le a Földön 2021-ben

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A Global Forest Watch (GFW) adatai szerint a tavalyi év volt a második legrosszabb év az erdők pusztulását tekintve, mióta mérik az odaveszett erdős területeket. A jelentés szerint a leégett erdők területe megduplázódott az elmúlt 20 évben, ami legfőképp a klímaváltozás miatt növekvő hőmérsékletnek és szárazságnak köszönhető.

2021-ben percenként 16 futballpályányi erdős terület égett le, és összesen annyi erdő veszett oda, amennyi kitenné Portugália teljes területét. A tavaly leégett 9,3 millió hektárnyi erdőből több mint 5 millió hektárnyi Oroszországban található, de más északi országok, például Kanada is különösen kitett volt az erdőtüzeknek.

„Az a legaggasztóbb, hogy a tűzesetek egyre gyakoribbak és egyre súlyosabbak is, és ezáltal az erdők talajában tárolt szén nagy része is könnyebben felszabadulhat” – mondta a BBC-nek James MacCarthy, a GFW elemzője. Mint a klímaváltozás veszélyeire emlékeztető kutatók figyelmeztetéseiből ismert, a talaj és a fák nagy mennyiségű szén-dioxidot tárolnak, amely az erdőtüzek során a légkörbe kerül, az üvegházhatású gáz légköri szintjének emelkedése pedig felgyorsítja a felmelegedést és a klímaváltozás pusztító hatásait – ez ráadásul ördögi kört indít, ugyanis a klímaváltozás eleve az erdőtüzek egyik fő hajtóereje.

Mivel a Föld északi régióin gyorsabb a felmelegedés üteme, ezeken a területeken egyre hosszabb az erdőtüzek szezonja is. Oroszországban például 31 százalékkal több tűzeset volt 2021-ben az előző évhez képest, amit elsősorban a hosszabb hőhullámok okoztak, és a kutatók egyetértenek abban, hogy ez a növekedés az emberi tevékenység által felgyorsított felmelegedés nélkül nem történt volna meg.

Miközben az elmúlt években többször is súlyos veszélybe került az amazóniai esőerdő, Brazíliában nemrég hatéves csúcsot döntött a kivágott fák mennyisége, amit az ipari fakitermelés mellett a mezőgazdasági területek növelésének céljából történő erdőpusztítás okozott. Ez a szakértők szerint az evapotranszspiráció (a növényzet és a talaj együttes párolgása) csökkenésével jár, ami biztosítaná a hűvösebb hőmérsékletet és a megfelelő csapadékmennyiséget, így az erdőpusztítás a helyi és regionális éghajlat változásához, a gyorsabb felmelegedéshez járul hozzá, ami cserébe a megmaradt fákat is jobban kiteszi a tűzesetek fenyegetésének.

Az ENSZ jelentése szerint a súlyos erdőtüzek előfordulása 50 százalékkal nőhet az évszázad végéig, és mivel az elpusztult erdős területek (azok biodiverzitásával és talajával együtt) csak 100 éves távlatokban állhatnak helyre, a megelőzés elleni legfőbb fegyver a globális szénkibocsátás gyors és jelentős visszaszorítása lenne. MacCarthy szerint ráadásul az állami finanszírozásnak is illene tükröznie a katasztrófával fenyegető helyzetet: „A tűzesetek kezelésére szánt nemzeti költségvetések 50 százaléka a tűzoltásra irányul, és kevesebb mint 1 százalék jut a megelőzésre és az előzetes tervezésre.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: