A 2009-ben életbe lépett erdőtörvény egyike annak a kevés jogszabálynak, amely az érintettek széles körű bevonásával és a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével készült. Nem véletlen, hogy az előremutató rendelkezések zömét az erdőgazdálkodók nyomására 2017-ben alaposan megcsonkította a parlamenti kormánytöbbség. A módosítás a civil szervezetek tiltakozása ellenére jelentősen csökkentette a védett és Natura 2000 erdőterületeken található természeti értékek védelmének eszközeit, az erdőlakó állatfajok állományainak megőrzését.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége a módosítás miatt panaszt tett az alapvető jogok biztosánál, aki 2019-ben az Alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a kifogásolt törvény több ponton a visszalépés tilalmába ütközik, valamint sérti a jogbiztonságot. Az Alkotmánybíróság 2020 nyarán született állásfoglalása megsemmisítette az alkotmánysértő rendelkezéseket, és ezzel lehetővé tette az erdészeti és természetvédelmi hatóságoknak, hogy az összes erdőben megóvhassa az adott terület egyedi természeti értékeit.

2022. augusztus 4-én az Orbán-kabinet az energiakrízisre és a tűzifaigényekre hivatkozva rendeletileg felfüggesztette az erdőtörvényben rögzített természetvédelmi korlátokat. A tiltakozások hatására alig két héttel később az agrártárca vezetője faramuci módon visszakozott: a kormányhatározatnál alacsonyabb jogérvényű, augusztus 16-i miniszteri utasítás szerint a védett állami területeken még sem lehet tarra vágni az erdőket.

Vágásos üzemmód

„Ez csak a mostanában szokásos színjáték, terelés, hiszen a védett erdők zömében a fakitermelés évek óta ténylegesen tarvágást jelent, annak ellenére, hogy ez tilos volt egészen a vészhelyzetre hivatkozó kormányrendeletig” – állítja Küsz András, a természetvédő civileket tömörítő Balatonfüredi Erdőért Facebook-csoport egyik alapítója.

A mérnök-közgazdász és társai nem holmi félreeső ligetecske sorsán aggódnak. A védelmükbe vett erdő egy része önálló természetvédelmi területként része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak, amelynek honlapja szerint a pihenő parkerdő besorolású, sziklafüves lejtősztyeppekkel és karsztbokorerdőkkel tarkított 838,9 hektáros terület egyik különlegessége, hogy „a száraz, meleg oldalak mészkedvelő tölgyeseitől a gyertyános tölgyesig gyakorlatilag folyamatos az átmenet”. Az Európai Unió Natura 2000 hálózata pedig tízszer nagyobb, összesen 3489,62 hektáron „Különleges Természetmegőrzési Terület” státuszban vette nyilvántartásba a Balatonfüredi-erdő védelemre szoruló értékeit.

A nemzeti parki, illetve a Natura 2000 hálózathoz tartozó tölgyesekben az állami tulajdonú Bakonyerdő Zrt. látja el az erdőgazdálkodási feladatokat. Természetjárók pár éve figyeltek fel arra, hogy az erdőgazdaság egymás után nagy összefüggő területeken egész erdőrészeket vág tarra, holott a vonatkozó szabályok legfeljebb pár hektáron tennék lehetővé az ilyen beavatkozást. „A Bakonyerdő úgy játssza ki a tarvágás tilalmát, hogy az erdőt úgynevezett vágásos üzemódban kezeli” – mondja Küsz. Ez azonban a gyakorlatban szerinte azt jelenti, hogy a kezelés végén az erdő ugyanúgy néz ki, mint amikor tarra vágták. A Qubitnek elküldött, tavaly tavasszal készült fotóin a vágásos üzemmód eredménye látható.

A Qubit felkereste a Bakonyerdő Zrt. illetékeseit, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Amint kérdéseinkre választ kapunk, frissítjük cikkünket.

Lent, hol a tölgyek

A Facebook-csoportot létrehozó civilek beszerezték a balatonfüredi körzet hivatalos erdőtérképét, amelyen rózsaszín jelzi a Bakonyerdő által vágásos üzemmóddal kezelt erdőterületeket.

Ez az erdővédők szerint az összterület 81 százalékát jelenti.

„Idén májusban a csopaki Koloska-völgyből induló piros kereszttel jelzett turistaút mellett megnéztük azokat az erdőrészleteket, amelyeken a közeli években a vágásos üzemmód végvágása címén tarvágást végzett a Bakonyerdő” – mondja Küsz. Az érintett területeket az alábbi, Google Maps segítségével készült térkép mutatja. Barnával a tarvágott, a zölddel a még ép erdőrészletek láthatók.

„Először a Balatonfüred 5B erdőrészletet értük el, ahol a Bakonyerdő Zrt. 2020-ban végvágással az összes fát kivágta. Az adatokat kikértük a Veszprémi Kormányhivatal Erdészeti Osztályától, rendelkezésre állnak. Ezután készítettünk néhány fényképet, valamint egy 10 méterszer 10 méteres mintaterületen konkrétan megszámoltuk a csertölgycsemetéket, megkülönböztetve egymástól az élő zöldeket és az elszáradt kipusztultakat. Az eredmény 1 darab élő és 59 darab elszáradt csemete volt” – mondja Küsz.

A Bakonyerdő hivatalos és a felügyeleti hatóságok, valamint a tulajdonosi jogokat gyakorló agrártárca felé kötelező érvényű erdőterve a letermelés után „természetes mageredetű erdőfelújítást” ír elő a területre, ahol egy hektáron legalább 4000 csertölgy csemetének kellene életben maradnia az erdő felújulásához. A Küszék által kijelölt mintaterület alapján azonban a hat év múlva esedékes „műszaki átvétel” idejére legfeljebb 100 fiatal csertölgy jut egy hektárra, ami erdőnek aligha nevezhető.

„A legsiralmasabb állapotban az 5/C erdőrészletet találtuk, ahol jelentős területeken már megindult a »szavannásodás«. Kiterjedt füves területeket láthatunk nulla csertölgycsemetével éa némi vegyes cserjével” – mondja Küsz.

A civil természetvédők szerint a balatonfüredi erdő alatt lévő karsztos alapkőzet eddig is gyorsan elnyelte a csapadékot. Az Országos Meteorológiai Szolgálat nyilvános adatbázisa szerint az Balaton-felvidéken 1900 és 2020 között az átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokkal emelkedett, miközben 15 százalékkal csökkent az éves csapadék mennyisége. „A melegebb levegőben gyorsabban párolgó, kevesebb esőből hatványozottan kevesebb nedvesség jut el a csertölgy csemeték gyökeréhez, így ahogy a felmérésünk is bemutatja, újra és újra kiszáradnak, elpusztulnak” – mondja Küsz.

Szerintük az erdő pusztulását lassítaná, talán meg is állítaná, ha vágásos üzemmódban nem vágnák tarra az erdőt, hanem a helyi magántulajdonban lévő erdőket kezelő erdőbirtokossághoz hasonlóan szálaló gazdálkodást folytatnának. Mint mondják, a hivatalos terminológiában örökerdő üzemmódnak nevezett szálaló gazdálkodás keretében a teljes erdőterületen minden évben csak kevés öreg fát vágnak ki. A megmaradt öreg fák árnyékot biztosítanak a felnövekvő csemetéknek, és visszatartják az egyre kevesebb csapadékot. Mivel egyidejűleg a teljes területen zajlik alacsony intenzitású fakitermelés, az éves mennyiség megegyezik a 100 évenként kis területek tarvágási eredményével.

Az alábbi videóban a Facebook-csoport másik alapítója, Chrapó Szilárd által tavaly tavasszal forgatott összefoglalója látható:

Kiszáradhat-e a Balaton? Szeptember eleji tudományos estünkön a Balaton ökológiáját, gazdaságát, társadalmát és a tóval kapcsolatos legsúlyosabb problémákat vizsgáljuk vezető magyar kutatók és szakemberek segítségével. Elfogyhat-e a víz a tóból, fenntartható-e a jelenlegi vízszintszabályozás? Mik lesznek a klímaváltozás helyi hatásai? Mi lesz a nádasokkal és a tó élővilágával? Mennyi betont bír még el a part? Lehet-e a Balaton tízmillió magyar tengere? Kiszámolható-e, hogy mennyit ér nekünk a tó? Ilyen kérdésekre keressük majd a választ. Lesz mellé zene, bár és csevej. Gyertek! A részleteket itt találod, jegyet itt tudsz venni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: