Noninvazív agyi stimulációval javították 65 évesnél idősebb emberek memóriáját a Bostoni Egyetem neuropszichológusai. A Nature Neuroscience szaklapban cikkező kutatók négy egymást követő napon 20-20 percig ingerelték a kísérleti alanyok, összesen 150 65 évesnél idősebb és 88 évesnél fiatalabb önkéntes agykérgi területeit nagyon enyhe elektromos árammal. A kísérleti alanyok agykérgi területekit elektródsapkán keresztül stimulálták, úgynevezett alacsony frekvenciájú transzkraniális váltóárammal (tACS). A stimulációt követően megkérték őket, hogy szavakat idézzenek fel húszszavas listákról. A kezelés eredményeképpen az idős embereknek mind a rövid távú, mind a hosszú távú memóriája javult. Utóbbit például olyan feladatokon mérték fel, hogy emlékeznek-e rá, hogy a parkoló melyik részén hagyták az autójukat.

A legjobb eredményt, vagyis a legszembetűnőbb és leghosszabb ideig tartó memóriajavulást az eredményeikről a Nature-nek is beszámoló kutatók épp azokkal az önkéntesekkel érték el, akiknek a kísérlet előtt a legnagyobb nehézségei voltak az emlékezéssel. A memóriajavulás legalább egy hónapig mérhető volt. A kísérlet eredményeit óvatosan értékelő Tara Spires-Jones brit neurológus a Guardiannek azt nyilatkozta, hogy a biztató eredmények ellenére egyelőre sem azt nem lehet tudni, hogy az elektromos stimuláció a kóros feledékenységben, demenciában szenvedőknek is segítene-e, illetve hogy a szójátékban elért eredményesség mennyire fordítható le mindennapos feladatokra.

Arról, hogy a noninvazív agyi stimulációnak milyen hosszabb távú hatása lehet az agy tanulási és emlékezési folyamataira nemrégiben a Qubitban is írtunk, az ELTE kutatólaboratóriumában zajló kísérletekről videót is forgattunk. Németh Dezső kognitív pszichológus professzor, akinek a csapata nagyon hasonló, elektródsapkás kísérletsorozatokat végez Budapesten, részletesen elmagyarázta, hogy az okostelefonunkban lévő elektromágneses dózisnál kisebb, tehát nagyon enyhe váltóárammal stimulált agyban megváltozik az agyterületek konnektivitása, ami hatással lehet a memóriára. Németh elmondta, hogy jelenleg egy nemzetközi kooperációs kutatásban ők a demenciát vizsgálják ilyen szemmel, és azt, hogy a demencia előszobájának számító enyhe kognitív zavarban sikerülhet-e elkapni a kognitív romlást, és nem invazív agyi stimulációs eljárás segítségével lassítani.

Kapcsolódó tartalmak a Qubiten:

Németh Dezső: Az agy nem felejt, csak a környezetnek leginkább megfelelő tudást használja

Qubit Podcast podcast 2022. július 18.

Kell-e aludni a megtanult információk rögzítéséhez? Át lehet-e programozni egy dohányos agyát, hogy ne akarjon cigarettázni? A Qubit podcastjának vendége az Emlékezet, nyelv és idegtudomány kutatócsoportot vezető Németh Dezső pszichológus.

Sikerrel vetettek be agyi „pacemakert” súlyos depresszió ellen

Qubit.hu tudomány 2021. október 6.

Már két hét után drámai javulást értek el egy 35 éves nőbetegnél az elektromos impulzusokat leadó agyi implantátummal. Az egyelőre gyerekcipőben járó módszer azonban tényleg csak azoknál válhat be, akiken már semmi más nem segít.

Elektromos agyi stimulációval előznék meg a bűncselekményeket

Bodnár Zsolt tudomány 2018. július 3.

A fizikai erőszak szándékát 47, a szexuális bántalmazásét 70 százalékkal sikerült csökkenteni egy kísérlet résztvevőiben.