Napi 20 perc elektromos stimulációval sikeresen javították idős emberek memóriáját
Noninvazív agyi stimulációval javították 65 évesnél idősebb emberek memóriáját a Bostoni Egyetem neuropszichológusai. A Nature Neuroscience szaklapban cikkező kutatók négy egymást követő napon 20-20 percig ingerelték a kísérleti alanyok, összesen 150 65 évesnél idősebb és 88 évesnél fiatalabb önkéntes agykérgi területeit nagyon enyhe elektromos árammal. A kísérleti alanyok agykérgi területekit elektródsapkán keresztül stimulálták, úgynevezett alacsony frekvenciájú transzkraniális váltóárammal (tACS). A stimulációt követően megkérték őket, hogy szavakat idézzenek fel húszszavas listákról. A kezelés eredményeképpen az idős embereknek mind a rövid távú, mind a hosszú távú memóriája javult. Utóbbit például olyan feladatokon mérték fel, hogy emlékeznek-e rá, hogy a parkoló melyik részén hagyták az autójukat.
A legjobb eredményt, vagyis a legszembetűnőbb és leghosszabb ideig tartó memóriajavulást az eredményeikről a Nature-nek is beszámoló kutatók épp azokkal az önkéntesekkel érték el, akiknek a kísérlet előtt a legnagyobb nehézségei voltak az emlékezéssel. A memóriajavulás legalább egy hónapig mérhető volt. A kísérlet eredményeit óvatosan értékelő Tara Spires-Jones brit neurológus a Guardiannek azt nyilatkozta, hogy a biztató eredmények ellenére egyelőre sem azt nem lehet tudni, hogy az elektromos stimuláció a kóros feledékenységben, demenciában szenvedőknek is segítene-e, illetve hogy a szójátékban elért eredményesség mennyire fordítható le mindennapos feladatokra.
Arról, hogy a noninvazív agyi stimulációnak milyen hosszabb távú hatása lehet az agy tanulási és emlékezési folyamataira nemrégiben a Qubitban is írtunk, az ELTE kutatólaboratóriumában zajló kísérletekről videót is forgattunk. Németh Dezső kognitív pszichológus professzor, akinek a csapata nagyon hasonló, elektródsapkás kísérletsorozatokat végez Budapesten, részletesen elmagyarázta, hogy az okostelefonunkban lévő elektromágneses dózisnál kisebb, tehát nagyon enyhe váltóárammal stimulált agyban megváltozik az agyterületek konnektivitása, ami hatással lehet a memóriára. Németh elmondta, hogy jelenleg egy nemzetközi kooperációs kutatásban ők a demenciát vizsgálják ilyen szemmel, és azt, hogy a demencia előszobájának számító enyhe kognitív zavarban sikerülhet-e elkapni a kognitív romlást, és nem invazív agyi stimulációs eljárás segítségével lassítani.
Kapcsolódó tartalmak a Qubiten: