Az alig 100 fényévnyire felfedezett exoplanéta lehet az első ismert óceánbolygó
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Charles Cadieux, a Montreali Egyetem doktorandusza által vezetett nemzetközi kutatócsoport egy olyan exobolygót fedezett fel mindössze 100 fényévnyire a Földtől, amely nem csupán napjának lakhatósági zónájában található, de felszínén valószínűleg jelentős mennyiségű víz is található – áll a kanadai egyetem közleményében.
A Sárkány csillagképben, egy két csillag alkotta rendszerben található TOI-1452 b az egyik legjobb óceánbolygójelölt, amelyet eddig a csillagászok felfedeztek. A kutatócsoport elemzése szerint a Földnél valamivel nagyobb és nehezebb exobolygó tömegének közel 30 százaléka víz lehet, erre utal méretéhez képest csekély sűrűsége. Összehasonlításul: a Föld tömegének mindössze 1 százaléka víz.
A kutatók a NASA Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) űrteleszkópja által gyűjtött adatokat elemezve találtak a TOI-1452 b létezésére utaló nyomokra. Ezek alapján aztán a kanadai Observatoire du Mont-Mégantic (OMM) csillagvizsgáló műszereivel sikerült észlelni is az exobolygót.
A kutatók a NASA James Webb űrteleszkópjával folytatnák a további vizsgálatokat.
Az Astronomical Journal folyóiratban részletezett felfedezést az alábbi videóabsztrakt ismerteti:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Víz, felhők és ködfoltok jeleire bukkant a James Webb űrtávcső a WASP-96b bolygó légkörében
A Földtől 1150 fényévre található gázóriás eddigi megfigyelései ilyen jelekre nem utaltak, ami bizonyítja az új teleszkóp kivételes képességét a távoli objektumok, így akár a potenciálisan lakható bolygók légkörének vizsgálatára.
A Jupiternél kilencszer nagyobb óriásbolygó lenyűgöző születését örökítették meg csillagászok
A tudósok szerint az AB Aurigae b-nek nevezett égitest felfedezése azért egyedülálló, mert teljesen átformálja ismereteinket egy bolygó kialakulásáról.
Megvizsgálták a pár éve felfedezett WASP-121b exobolygó légkörét, és kiderült milyen lehet az éghajlat a pokolban
A bolygó árnyékos oldalán vízmolekulákká állnak össze a hidrogén- és oxigénatomok, mégis fémeső hullik az égből.