Egy olyan óriásbolygó formálódását figyelték meg csillagászok, amelyiknek kilencszer nagyobb a tömege a Jupiternél. Összehasonlításképpen: naprendszerünk legnagyobb bolygójának tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének.

A tudósok szerint az AB Aurigae b-nek nevezett égitest felfedezése azért egyedülálló, mert teljesen átformálja ismereteinket egy bolygó kialakulásáról - írta kedden a Guardian egy, a Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány alapján. A kutatók a Hawaii-szigeteken egy inaktív vulkán csúcsa közelében lévő Subaru teleszkóppal és a Hubble űrteleszkóppal fedezték fel a formálódó gázbolygót, amelyik szokatlanul távoli pályán kering fiatal gazdacsillaga körül.

A főleg hidrogénből és héliumból álló gázbolygók kisebb, szilárd magját örvénylő gázfelhők veszik körül. Thayne Currie, a Subaru teleszkóp és a Nasa Ames Kutatóközpont asztrofizikusa, valamint a formálódó bolygóról szóló tanulmány vezető szerzője szerint a bolygó még megszületésének nagyon korai szakaszában van, és a bizonyítékok arra utalnak, hogy ez a legkorábbi pillanat, amikor valaha megfigyelhették a csillagászok egy óriásbolygó születését.

Az égitest 508 fényévre van a Földtől, és a bolygókat alkotó gáz- és porkorong veszi körül. A csillagászok szerint az AB Aurigae pedig még a Ne nézz fel! című film egyik jelenetében is „vendégszerepelt”.

A csillagászok szerint a formálódó bolygó több olyan tulajdonsággal is bír, amelyik ellentmond az eddigi tudásunknak. Az eddig megismert exobolygóknak például majdnem mindegyike a Nap és az attól lévő legtávolabbi bolygó, a Neptunusz közötti távolságot alapul véve annál kisebb szakaszon kering saját csillaga körül, ez a bolygó azonban háromszor olyan messze van, mint a Neptunusz a Naptól.

Sőt, az AB Aurigae b születése is eltér a csillagászok által leírt bolygókeletkezési modelltől. Olivier Guyon, az Arizonai Egyetem és a Subaru teleszkóp csillagásza elmondta, a hagyományos elképzelés szerint a bolygók többségénél lassan gyűlik össze a szilárd anyag, amelyből a bolygó magja alakul ki, és a gázbolygók még azelőtt mennek át ezen a szakaszon, hogy a szilárd mag elég erős lenne a gázrétegek bevonzásához. A jelenlegi szcenárióban viszont úgy tűnik, hogy az AB Aurigae b úgy alakul ki, hogy a körülötte lévő gáz- és porkorong elkezd lehűlni, és ezt a gravitáció egy vagy több sűrűbb tömegű darabbá szaggatja, amelyek bolygókká formálódnak.

Guyon elmondta, az új csillagászati megfigyelések folyamatosan megkérdőjelezik jelenlegi elméleteinket, és javítják a világegyetemről alkotott elképzeléseinket. A bolygók keletkezése nagyon kaotikus és összetett, és rengeteg meglepetést tartogat számunkra – tette hozzá a csillagász.

A tudósok eddig mintegy 5000 Naprendszeren kívüli, azaz exobolygót fedeztek fel, közülük az AB Aurigae a legnagyobb: 2,4-szer nagyobb és 60-szor fényesebb, mint a Nap, viszont a csillagok mércéjéhez mérten nagyon fiatal, mindössze kétmillió éves. Az alábbi, kissé túl kísérteties hangoktól kísért videón az AB Aurigae látható:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: