Kedves gyerekek, drága tanárok, egybegyűltek, érdeklődők, elérkezett hát a várva várt szeptember 1., indul a tanév. Hogy nem lesz átlagos tanév, az egészen biztos: az magyar közoktatási rendszer számos sebből vérzik, és az eddigi felelős, a felszámolt EMMI helyett a Pintér Sándor-féle Belügyminisztérium hatáskörébe utalt oktatásügy olyan gondokkal néz szembe, mint a növekvő terheléssel párosuló, lehetetlenül alacsony tanári fizetések, az óvodák és az iskolák működését veszélyeztető, az egekbe emelkedő rezsiköltségek, nem beszélve a rendszert sújtó szakmai, elméleti és metodológiai problémákról.

Arról már szerencsére nem kell vitázni, hogy a tanárok keveset keresnek – maga a kormány is elismeri, hogy nem keresnek eleget. A legutóbbi kormányközeli Tranzit fesztiválon Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra is ígéretet tett, hogy a 147 ezer pedagógus átlagbére 2027-re bruttó 800 ezer forintra emelkedik, feltéve, ha addigra a kormány képes lesz teljesíteni azokat a jogállamisági feltételeket, amelyekhez az unió a támogatást köti.

Igaz az is, hogy a pedagógusok fizetésemelését nem csak EU-s pénzből lehetne megoldani. „A pedagógusok bérrendezése részben a Vodafone felvásárlására szánt pénzből is kijönne – nyilatkozta a Qubitnek Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. – 1400 milliárd forint a kumulált összeg, amit hozzá kéne tenni 2027-ig a megemelt pedagógusbérekhez. Ebből most 700 milliárdot elköltenek a Vodafone-ra, pedig, ha azt a pedagógusbérekre költenék, már a fele meg is lenne”. A korábban sokat hangoztatott érv, miszerint az oktatás a legmegtérülőbb befektetés, a Vodafone felvásárlásának a fényében váratlanul költséggé transzformálódott, tudtuk meg Gulyás Gergelytől, aki a 24.hu kérdésére magyarázta el, hogy a Vodafone felvásárlása üzlet, ami pénzt hoz, az oktatásra többet fordítani viszont költség, ami pénzt visz, így felesleges arra bazírozni, hogy a vodafone-os pénzből tanári béreket fognak rendezni.

Arra a kérdésre, hogy hihető-e, hogy valóban ilyen mértékű emelésre lehet számítani 2027-ig, Totyik azt mondta, hogy ha lesz is ebből valami, akkor azt a kormány a rendszer nagyon komoly átalakításához köti majd. Ugyanúgy, mint 2013-ban, amikor a pedagógus életpályamodellt bevezették: akkor is volt egy komolyabb béremelés, a túlórapénzeket viszont eltörölték. „Biztos vagyok benne, hogy komoly ára lesz az emelésnek, mert ez a kormány még soha semmit nem adott ingyen.”

Pedagógusok munkaterve az idei tanévre: „túlélni a kétszámjegyű inflációt, az élelmiszárak elszabadulását, a rezsiköltségek vállalhatatlan növekedését"

A Qubit birtokába jutott egy budapesti gimnázium fizika munkaközösségének idei tanévre szóló munkaterve, aminél pontosabban nehezen lehetne illusztrálni, hogy mi vár az iskolákra a ma induló tanévben. „Idén már nem tudjuk ellensúlyozni az idült tanárhiányt!” – kezdik a névtelenséget kérő tanárok munkatervüket, aminek elvileg a fizika tantárgy tanításának éves rendjéről kellene szólnia, szól. Az igazgatónak és a tankerület vezetőjének készülő munkatervet így folytatják:

„Ezért terveink az idei tanévre:

Túlélni a gazdasági válság körülményeit. A kétszámjegyű inflációt, az élelmiszárak elszabadulását, a rezsiköltségek vállalhatatlan növekedését.

Tervezzük mindezt azért, mert a pedagógusfizetések reálértéke évek óta csökken, az idei év viszont annyira megtépázta a megélhetésünket, hogy az iskolában már alig maradt reálszakos pedagógus, akiket vélhetőleg nem fogunk tudni/akarunk ingyen és pénzért sem helyettesíteni, így tervezhetetlenné vált az év.

További tervezési nehézségeket jelent az, hogy az évet vélhetőleg sztrájkok és engedetlenségi mozgalmak fogják tarkítani, bármennyire is akar Pintér úr rendet és fegyelmet. Amíg egy 18 éves kezdő közkatona 2x annyit keres, mint egy MSC diplomás kezdő pedagógus (ezzel is kifejezve a tanári szakma társadalmi megbecsültségét), nem lehetnek ilyen elvárások velünk szemben.

A jelenlegi helyzetben tehát, még ha felül is emelkednénk megalázó helyzetünkön, és bár szeretnénk, ha lenne rá időnk, kedvünk, kapacitásunk, de vélhetőleg egyik sem lesz, így a következőket NEM tervezzük idénre: …”

A továbbiakban a négy pedagógus által aláírt tervben felsorolják mindazt, amiről normális esetben a gimnáziumi fizikaóráknak szólnia kellene: fakultációk szervezése, az érettségire való felkészítés, egy erőmű meglátogatása és egyéb programokon való részvétel.

És hogy mennyi az a kevés, amiről a fizikatanárok is beszélnek? Ahogy már korábban is írtunk róla a Qubiten, a pedagógusok bérét a mai napig a 2014-ben meghatározott 101 500 forintos vetítési alap határozza meg , amire aztán jön az ágazati szakmai pótlék. A HR Portál számításai szerint ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a pedagógusok fizetése 2022-ben bruttó 312 000 (ez adókedvezmények nélkül nettó 207 480 Ft) és 596 0000 forint közé esik – igaz, ennyi fizetést csupán a legalább 42 éve dolgozó mesterpedagógusok kaphatnak.

Már 16 ezer pedagógus hiányzik az oktatásból

„Néhány hónapon belül a most 16 ezerre rúgó pedagógushiány még nőhet is a folyamatos felmondások miatt. Két hullámot tapasztalunk: egyrészt van az úgynevezett Nők 40 kedvezményes öregségi nyugdíj lehetősége, amikor 40 év után a nők korkedvezménnyel nyugdíjba mehetnek, és utána eszük ágában sincs visszajönni tanítani (azt viszont látjuk, hogy a 70 éves kollegák jönnek vissza), másrészt a frissen pályára lépőknek csak a fele teszi le azt a minősítési vizsgát, amit két éven belül kéne megcsinálniuk, szóval a fiatalok sem maradnak a pályán” – mondta Totyik.

Az informatikát és a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusok hiánya mellett most már sok helyen nincs óvodapedagógus, de magyar irodalom és történelem szakos tanárokból is hiány van – olvasható a Portfolio cikkében. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az oktatási kérdések iránt érdeklődő szülők által létrehozott Szülői Hang Facebook-csoport Pedagógushiány: szülői útmutató 12 pontban címmel már tájékoztatót is készített arról, hogy miként lehet átvészelni az egyre válságosabb tanárhiányt. A 12 pontban ilyenek olvashatók, mint, „Építsünk aktív szülői közösségeket!”; „Forduljunk személyesen a kormánypárti országgyűlési képviselőkhöz!”; „Engedjük el a pedagógushiány következtében nem reális elvárásokat gyermekünk felé!”; „Támogassuk a pedagógusok tiltakozását!”; „Tegyünk panaszt az intézményvezetőnél és a fenntartónál!”; „Adjunk nyilvánosságot a problémának!”; „Teremtsünk szorosabb kapcsolatot a pedagógusok és a szülők között!” vagy „Gondolkodjunk, keressük meg a problémák gyökerét, és gyakoroljuk a szolidaritást!”.

A tanárok addig fognak tiltakozni, amíg a döntéshozók nem kezdenek valamit az oktatási válsághelyzettel

Így aztán nem csoda, hogy az említett fizikatanárok is tüntetéseket és polgári engedetlenségi akciókat vizionáltak munkatervükben. Azt már most tudni lehet, hogy ma, szeptember 1-én a budapesti Vörösmarty Gimnázium tanárainak többsége a polgári engedetlenség mellett döntött, ezért a budapesti Rákóczi téren fognak beszélni – derül ki az Eduline-hoz eljuttatott tájékoztatójukból. Szeptember 2-án péntek délután 4 órára pedig „Évnyitó – Az oktatás nemzeti ügy” címmel hirdetett tüntetést a Szent István térre a Diákok a Tanárokért civil szerveződés, ami a 444 cikke szerint a semmiből vált az oktatásügy aktív szószólójává. A Facebookon eddig közel 23 ezren jelezték részvételüket a tüntetésen, amelynek szervezői négy pontban határozták meg követeléseiket: megoldás a tanárhiányra, tanítható és tanulható mennyiségű és minőségű tananyag, élhetőbb körülmények az iskolákban és figyelem az oktatásra.

Szeptember 5-től várhatóan több intézményben is munkabeszüntetést szerveznek, a Tanítanék mozgalom Emeljük a tétet – Polgári engedetlenség az oktatásért címmel hirdet aznaptól polgári engedetlenségi mozgalmat. Ahogy a Facebook esemény alatt írják: „pedagógusként nincs más lehetőségünk az érdekérvényesítésre, újra be kell vetnünk a munkabeszüntetés, a polgári engedetlenség eszközét. Addig fogunk tiltakozni, amíg a döntéshozók nem hajlandók végre érdemben foglalkozni az oktatási válsághelyzettel. Nem hátrálunk, amíg a kormány nem emeli a diplomás átlagbér szintjére az oktatásban dolgozók bérét, illetve nem adja vissza a tanárok sztrájkjogát." A Mérce néhány napja egyenesen azzal a címmel publikálta a tiltakozásokról szóló cikkét, hogy „Már a harmadik tanítási napon leállhat az oktatás több intézményben, ha nem lép a kormány”, mivel a pedagógus-szakszervezetek és az oktatási kormányzat közötti legutóbbi, augusztus 10-i egyeztetés teljes kudarccal zárult. A PSZ szerint a Belügyminisztérium közoktatási államtitkára, Maruzsa Zoltán minden konkrétumot nélkülöző, feltételes ígéreteket fogalmazott csak meg, és bérajánlatot sem az idei, sem a jövő évre nem kaptak a szakmai érdekvédők, pedig szerintük egy azonnali, 45 százalékos pedagógusbér-emelés, illetve a közoktatásban nem pedagógusként dolgozók béremelése a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a PSZ részvételével működő sztrájkbizottság egyik legfőbb követelése. „Ráadásul a többi főbb követelésben is visszalépett a kormány – mondta Totyik. – Míg korábban nyitottnak mutatkoztak a 22-26 órás kötelező óraszám 22-24-re mérséklésére, illetve a pedagógiai asszisztensek önálló tantermi munkájának 35 órában meghatározott maximálására, ezektől az augusztus 10-i tárgyalási körben már visszatáncolt a kormányzat”.

„Biztos, hogy lesznek vadsztrájkok idén, ez már most látszik. De nekünk mint szakszervezetnek az az egyik problémánk, hogy a mostani jogszabályok mellett lehetetlen normális sztrájkot tartani, viszont a szakszervezet a vadsztrájkhoz nem adhatja a nevét, ezért próbálunk olyan megoldást találni, ami még legális, de azért sztrájknak minősül, mint például a precíziós sztrájk, ami tulajdonképpen egy lassító sztrájk –mondta a PSZ alelnöke. – De nem kell minden puskaport ellőni: novemberben, amikor megjelennek az első emelt rezsiszámlák, utána itt jóval nagyobb társadalmi elégedetlenség lesz”.

Jöhet a fatüzelés, a szombati iskola, zárnak a tornacsarnokok és az uszodák

Míg a tanárok anyagi helyzete már önmagában is komolyan fenyegeti az oktatás működését, nem beszélve az ebből következő minőségromlásról, a fűtési szezon kezdetével bekövetkezhet a rezsiválság, amiről ma még nehéz elképzelni, hogy milyen hatással lesz az iskolák működésére. A fatüzelésre való át- vagy visszaállástól a 20 fokosra csavart radiátorokon át az őszi szombati tanórákig sok lehetőség szóba került a nyáron, de arról még semmit nem tudni, hogy ez miként érinti majd az iskolai délutáni különórákat, a szakköröket, a sportfoglalkozásokat vagy akár magát a délutáni napközit.

Van olyan egyházi fenntartású iskola, ami már a nyár közepén megírta, mennyivel kellene a szülőknek hozzájárulniuk a megemelkedett rezsiköltségekhez, de a Magyarországon közel 100 intézménnyel büszkélkedő Waldorf Szövetség is jelezte, hogy az intézményeik korábbi 300 milliós rezsiszámlájának 2,3 milliárdra növekedését nem tudják áthárítani a szülőkre, így sok hasonló nem állami fenntartású iskolával együtt ők is a Belügyminisztériumhoz fordultak segítségért. Ott azt a választ kapták, hogy az iskolák többlettámogatásáról majd csak a pontos adatok birtokában születik döntés – derült ki az RTL Híradó összeállításából. De ez a hozzáállás nemcsak a nem állami fenntartású iskolákat tartja bizonytalanságban: „Maruzsáék [Maruzsa Zoltán a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára] csak az állami intézményekre vállaltak rezsiszempontból garanciát, de mi lesz az önkormányzati fenntartású óvodákkal? Ki fogja kifizetni az óvodák rezsiszámláját? Erre egy fillér nincs a költségvetésben félretéve. Az önkormányzatok vagy megint eladósodnak, vagy óvoda-összevonások lesznek, rövidített nyitva tartás, ami meg a dolgozó szülők miatt megoldhatatlan – mondta Totyik. – Ma még semmit nem lehet tudni".

A rezsiárak mellett a menzaárak is elszállnak

A rezsi mellett az elszálló élelmiszerárak miatt a menzaárak is bizonyára növekedni fognak: egy friss hír szerint körülbelül 30 százalékos áremelkedést tapasztalhatnak a szülők a menzacsekkeken, arról viszont egyelőre nem tudni, hogy ez miként érinti majd az ingyenesen étkezőket. Ma több okból is kaphat egy gyerek ingyenes étkezést: akkor, ha családjában az egy főre eső havi jövedelem idén nem haladja meg a 172 900 forintot, illetve ha három vagy több gyereket, vagy tartósan beteg gyereket nevelnek a családjában.

A 2021/2022-es tanévben kicsit több mint másfél millió gyerek járt közoktatási intézménybe, ebből 318 ezer óvodába, 724 ezer általános és 511 ezer középfokú iskolába. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Inézete (KRTK KTI) 2019-es szakanyagából, A közoktatás indikátorrendszeréből származó adatok szerint 2018-ban az összes étkező tanuló 24, az összes tanuló 17 százaléka étkezett ingyen. 2021-ben csak az óvodákban és a bölcsődékben 270 ezer gyerek evett ingyen, és az iskolásokat is beleszámolva a kormány állítása szerint 2022-ben 87 milliárd forintot költ az állam az ingyenes étkezésekre. „Szerintem nem fognak hozzányúlni a jogosultak köréhez – mondta Totyik. – Mivel a diákok étkeztetése döntően az önkormányzatok kezében van, ezért velük fogják kifizettetni. Az viszont rendkívül aggasztó és már tapasztaljuk, hogy az 1 és 2 gyerekes családok visszamondják az étkezést. Ők azok a dolgozó családok, amelyek nem jogosultak étkezési támogatásra, de ezt nem fogják bírni. Tudunk olyan településről, ahol 22 ezer forint lesz a havi étkezés. Ez azt jelenti, hogy ezek a gyerekek nem maradnak bent az iskolában délután, ami egy csomó hátránnyal jár a gyerekeknek. A dolgozói szegénység fog megugrani, amivel egy újabb szociális válságot indít el a kormány”.

„Kísérleti bemeneti méréssel” tesztelik idén ősszel a negyedikes és az ötödikes diákok szövegértési és matematikai képességeit, de hogy miért, arról csak feltételezések vannak

„Pintér [Pintér Sándor belügyminiszter] mindent mérni akar, mert szerinte a számok alapján minden megállapítható, és ezek alapján lehet döntéseket hozni” – mondja Totyik, aki szerint a szakemberek is értetlenül állnak az előtt, hogy idén ősztől a kompetenciamérésnek megfelelő bemeneti és kimeneti méréseket is bevezetnek. A negyedikes és az ötödikes diákok szövegértési és matematikai képességeit idén ősztől teljesen új, úgynevezett „kísérleti bemeneti méréssel” tesztelik, de a hatodikosok, a nyolcadikosok és a tizedikesek is írnak tesztet az ősszel – olvasható az Eduline-on. Az Oktatási Hivatal tájékoztatójából azt lehet tudni, hogy a méréseket digitálisan szervezik meg, és a jelenlegi országos kompetenciamérésben szereplő típusfeladatokra lehet számítani. További újdonság, hogy a második félévben is megtartják a méréseket – ezt tekinti a Hivatal az őszi mérés kimeneti „párjának”. (Totyik úgy tudja, hogy csak idén csinálnak két mérést, a következő évtől megint visszaállnak az évi egy mérésre.)

Nahalka István oktatáskutató nyilvános Facebook posztban értetlenkedik a kísérleti bemeneti mérés bevezetésén: szerinte nem lehet tudni, hogy mi a célja a mérésnek, milyen szakmai előkészítés előzte meg; az sem világos, hogy egyáltalán összehasonlíthatók lesznek-e a különböző mérések eredményei. „Azt viszont tudjuk, hogy már megint nem egyeztettek a széles szakmából senkivel, nem lettek bevonva a döntés előkészítésébe pedagógus szakmai és érintett civil szervezetek” – írja az oktatáskutató.

„Nekem validitási problémáim vannak ezzel az egésszel, hisz láttuk, hogy a tavaszi kompetenciamérésen is 13 ezer gyerek eltűnt a rendszerből, vélhetően azért, mert otthon tartották azokat a gyerekeket, akik lehúzták volna az iskola eredményeit. Ha ezzel megint fenyegetettség párosul, és nem segítséget kapnak azok az iskolák, amelyeknek alacsonyak az eredményeik, hanem mondjuk azzal szankcionálják a tanárokat, hogy nem kapnak minőségi pótlékot, akkor nem áll érdekükben, hogy kiderüljenek a problémák. De amúgy is szeretném megkérdezni, hogy ha az énektanár tartja a matematikaórát, akkor a miniszternek is kevesebb lesz a fizetése?” – tette fel a költői kérdést Totyik. – Amiről viszont nincsen szó, az a tantervi átalakítások teljes kudarca. Az új NAT során kidolgozott tantervek teljesen alkalmatlanok arra, hogy differenciálni tudjanak, és csökkentsék a gyerekek közötti különbségeket, így a mérés egyik súlyos problémája, hogy a túlcentralizált tantervi szabályozással nem az intézmények pedagógiai munkáját lehet mérni, hanem az válik láthatóvá, hogy hova járnak a hátrányos helyzetű gyerekek, akiknek a hátrányait ezekkel a tantervekkel képtelenség kompenzálni. Így az alulteljesítő – elsősorban falusi kisiskolákat - be is lehet zárni.”

Ez persze nem lenne akkora baj, ha a bezárt iskolák gyerekei végre együtt járhatnának más helyzetből érkező gyerekekkel, az iskola meg képes lenne befogadni és együtt nevelni őket.

* * *

Kiszáradhat-e a Balaton? Mik lesznek a klímaváltozás hatásai a tóra? Mennyi betont bír még el a part? Lehet-e a Balaton tízmillió magyar tengere? Szeptember eleji tudományos estünkön a Balaton ökológiáját, gazdaságát, társadalmát és a tóval kapcsolatos legsúlyosabb problémákat vizsgáljuk vezető magyar kutatók és szakemberek segítségével. Lesz mellé zene, bár és csevej. Gyertek! A részleteket itt találod, jegyet itt tudsz venni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás