Számos országban jól működik a kétkerekű életmentés: Bécsben a Segway, Párizsban az e-bike, Zambiában a teherbicikli vált be

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Carrie Fisher, a Csillagok háborúja Leila hercegnője 2016-ban szívinfarktust kapott egy Londonból Los Angelesbe tartó repülőgépen. Az utasok között volt egy orvos, akinek sikerült újraélesztenie a színésznőt, de amikor a gép földet ért, a leggyorsabb mentőszolgálat, amelyik a vészhelyzetre reagálni tudott, egy csapat biciklis mentő volt, a Los Angeles-i tűzoltók mentőszolgálatának munkatársai.

2014-ben Minnesotában egy 61 éves maratonfutó szívinfarktust kapott és összeesett egy futóverseny közben. Az eseményt biztosító biciklis mentőcsapat volt az első, ami a helyszínre ért. A náluk lévő defibrillátorral helyreállították a férfi szívműködését, és percekkel a mentőautó megérkezése előtt stabilizálták az állapotát. A futó végül kórházba került, és szerencsésen túlélte az esetet. 

Azt tudjuk, hogy az életmentésnél minden másodperc számít: a brit Vöröskereszt 2016-os tanulmánya szerint a halálos kimenetelű balesetek 59 százalékát meg lehetett volna előzni, ha a páciens az incidenst követő első percekben, még a mentő kiérkezése előtt elsősegélyben részesülhetett volna. Ezért hiába lehet technikailag gyorsabb egy mentőautó a kerékpárnál, számos olyan eset előfordulhat, amikor a bicikli rengeteg időt spórol és hatékonyan bevethető: szűk, lezárásokkal tarkított, belvárosi terekben, csúcsidőben a közlekedési dugók kikerülésére, reptereken, parkokban, hatalmas sportközpontokban, vagy épp nehezen megközelíthető turistalátványosságok területén – jövő tavasztól kezdve már Magyarországon is.

Biciklire, magyar!

Az Országos Mentőszolgálat augusztus elején jelentette be, hogy a mentősök túlterheltségének enyhítésére biciklis mentőszolgálatot vezet be, és ehhez már júliusban megkezdte a vállalkozó szellemű mentőápolók toborzását és kiképzését. Ha a tesztüzem beválik, jövő tavasztól a budapesti belváros sétálóutcáin, a Várban vagy a Margitszigeten is találkozhatunk majd biciklis, méghozzá elektromos biciklis mentősökkel, és ha a fővárosban beválik, az OMSZ más városokra is kiterjesztené a gyakorlatot.

Kramarics Tamás, aki 2015 óta dolgozik a mentőknél, az alábbi videón elmondja: azért jelentkezett a biciklis egységhez, mert a belvárosban dolgozik, és sok olyan helyre kellett eljutnia, ahová mentővel nem lehet bemenni; ezek a helyszínek biciklivel sokkal könnyebben hozzáférhetőek lesznek. Közel 20 kilogrammos táskáját az elektromos bicikli viszi majd, így nem kell túlerőltetnie magát, mire a pácienshez ér, és minden megtalálható lesz benne, amit a mentőben is használnak: oxigén, lélegeztető maszk, félautomata defibrillátor, melegítő takarók, gyógyszerek vagy épp szüléshez használható eszközök.

A KSH adatai szerint az OMSZ 2021-ben több mint 1,2 millió mentési feladatot látott el, ami átlagosan naponta 3300 feladatot jelentett. A beérkező hívások egyharmada Budapestről és környékéről érkezik, és mivel a régióban szolgálatot teljesítő mentők nem győzik ellátni az eseteket, ezért naponta akár 10-15 autót is vezényelhetnek az ország más pontjairól a fővárosba. Még így is előfordul, hogy a mentőre jóval több mint 15 percet kell várni.

A biciklis mentőszolgálat bejelentésekor sokan fanyalogtak az ötletre, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége elhamarkodottnak és szakmailag megalapozatlannak tartotta a döntést, amely a mentőszolgálat alapvető problémáira nem jelent megoldást, mivel az intézkedéssel nem várható jelentős terheléscsökkenés, hiszen nem emelik a fájóan hiányzó mentősök számát, és nem történik meg a bérrendezésük sem, így a terület továbbra sem tud vonzó lenni például a pályakezdők számára. A szövetség szerint az ötlet inkább szezonális jelleggel, nagy forgalmú turista- és idegenforgalmi központok közelében, illetve rendezvények esetében tudna működni.

Ha már kétkerekű mentők: az OMSZ 2005-ben kezdett el kísérletezni a motoros mentéssel, 2009-ben pedig megalakult a Magyar Mentőmotor Alapítvány, ami a mentőszolgálattal közösen évek óta, kezdetben néhány robogóval, majd néhány éve kizárólag nagymotorokkal nyaranta a Balaton környékén és Budapesten is folyamatosan ellátja a sürgősségi eseteket. Mihályi Mia, a Magyar Mentőmotor Alapítvány marketingmunkatársa a Qubitnek elmondta, hogy a COVID idején a mentőmotorokat koronavírus-mintavételekre, mintaszállításra és egyéb kapcsolódó feladatokra állították át. 2021 nyarán viszont a szolgálat balatonvilágosi részét nem indította volna el az OMSZ, a szervezetnek önkéntesek segítségével sikerült életben tartania a balatoni szolgálatot. Mihályi szerint az idei szezonban, 2022 május elejétől rekordszámú, havonta körülbelül hatvan esetet láttak el, vagyis összesen mintegy 250 esetben segítettek a motoros mentők a Balatonnál. A biciklis mentésről elmondta: alapvetően támogatják az egyszemélyes ellátás bővítését, például a Várban, a Váci utcában hasznos lehet, egy biciklin viszont kevesebb eszköz fér el, mint egy motoron.

BMX-bajnokból életmentő

Ezzel együtt a fejlett országokban és alacsony jövedelmű afrikai és ázsiai országban évek óta használják a biciklis vagy más kétkerekű mentőegységeket életmentésre. 

Az egyik legsikeresebb biciklis szolgálat a brit National Health Service (NHS) kötelékében működő Cycle Response Unit (CRU), amelyet 2010-ben alapítottak, és tagjai London legforgalmasabb utcáin cirkulálnak. Az ötlet Tom Lynch brit BMX-bajnoktól, a nyolcvanas-kilencvenes évek BMX-szupersztárjától származik, aki 22 évesen visszavonult a BMX-versenyektől, és rohammentősnek állt. London elviselhetetlenül lassan vánszorgó, belvárosi dugóiban ülve jutott az eszébe, hogy bringával mennyivel gyorsabban odaérne a riasztáshoz, és végül addig duruzsolta az NHS döntéshozóinak fülébe az ötletet, hogy 1999-2000 környékén beleegyeztek abba, hogy kipróbálja a biciklis mentést. 

A kerékpáriparban dolgozó barátai segítettek Lynchnek, hogy a lehető legjobb felszereléssel vághasson neki az életmentésnek, és minden szükséges eszköz ráférjen a bringájára – még az akkoriban 23 kilogrammos defibrillátor is, amelyek manapság már csak 1-2 kilót nyomnak. Az NHS sztorija szerint Lynch a próbaüzem első órájában már öt hívást válaszolt meg, és így értelemszerűen öt mentőautós mentést lehetett lemondani. 

Mára több mint 120 biciklis mentős dolgozik az NHS-nek, akik évente több mint 17 ezer hívást válaszolnak meg. Kék fénnyel ellátott és szirénázó bringájuk akár a Heathrow repülőtéren is végigtekerhet, és könnyebben bejuthatnak akár egy bevásárlóközpontba is.

A brit közegészségügy számításai szerint a CRU az esetek mintegy felét képes megoldani a helyszínen, így elkerülhető a kétszemélyes mentőkocsik bevetése. A biciklis szoégálat emellett évente 6000 órányi mentési időt spórol a mentősöknek, ami körülbelül évente egymillió fontot takarít meg az NHS-nek.

A szlovén tengerparton e-bicikli, Ausztriában segway

A brit példa gyorsan elterjedt az Egyesült Államokban és Kanadában, de dolgoznak biciklis mentősök Franciaországban, Észtországban, sőt Magyarországhoz közelebb Szlovéniában is. A tengerparti szlovén városkában, Izolában például már négy éve működik biciklis mentőszolgálat. Eredetileg az isztriai maraton biztosítását igyekeztek megoldani a bringákkal, mára azonban nyaranta szinte az egész környező térségben is igyekeznek jelen lenni, habár csak munkaidőben, reggel 9 és este 5 között, és elektromos biciklikre cserélték a hagyományos kerékpárokat. 

Bajorországban 2016-ban kezdtek el elektromos bringákkal kísérletezni a helyi mentőszolgálatnál, Franciaországban pedig 2020-ban mutattak be Párizsban egy különleges, kifejezetten a városi mentésre specializált elektromos bringát 150 literes tárolókapacitással, 140 decibeles szirénával, GPS nyomkövetővel és USB csatlakozóval. 

Ehhez képest az osztrákok a Segwayre esküsznek: már több mint tíz éve használja őket a bécsi Rotes Kreuz mentőszolgálat arra, amire máshol a biciklis mentőket vetik be szűk, zsúfolt belvárosi utcákon vagy olyan rendezvényeknél (például a karácsonyi vásárokon vagy futóversenyeken), ahol rövid idő alatt, rengeteg embert kerülgetve kell odaérni a sürgős esetekhez. Ráadásul a Segwayeket amiatt is hasznosnak tartják az osztrákok, mert ellátnak a tömeg feje felett, és így gyorsabban kiszúrhatják, pontosan hová kell menniük.

Forrás: Wiener Rotes Kreuz

Afganisztánban, Zambiában és Indiában is tekernek

Míg Nyugat-Európában és Észak-Amerikában az autók uralják az utakat, az alacsonyabb jövedelmű országokban pénz és infrastruktúra híján kénytelenek olcsóbb közlekedési eszköz után nézni, ez pedig leggyakrabban a bicikli. A New Yorker szerint gyakorlatilag ez a világ közlekedési rendszerének igáslova: globálisan minden egyes autóra két bicikli jut. Ezzel járnak iskolába, dolgozni, szállítanak rajta banánt, halat, disznót, és persze embereket.

2019-ben a zambiai Serenje közösségben egy malária elleni program keretében indítottak teherbringás mentőszolgálatot, ami egy év alatt a gyerekek körében tapasztalt súlyos maláriás eseteknél a korábban mért 8 százalékos halálozási rátát 0,25 százalékra csökkentette - a számítások szerint mintegy 94 gyerek életét mentette meg. Serenjétől mintegy 64 kilométerre fekszik a legközelebbi egészségügyi létesítmény, és a legrövidebb úton át kell kelni egy híd nélküli folyón. Áradás esetén autóval muszáj a hosszabb utat választani, míg egy könnyű biciklit akár hajóra is lehet rakni, és azzal átkelni. Az utak nélküli szubszaharai afrikai térségekben egészségügyi mentés szempontjából a motor és a bicikli is sokkal hatékonyabb lehet, mint egy autó.

Afganisztánban a Mountain2Mountain nevű civil szervezet igyekezett elsősorban biciklikkel, másodsorban motorkerékpárokkal társadalmi változást elérni, például csökkenteni a gyermekhalandóság és az anyák halálozásának mértékét. Mindezt úgy, hogy lehetővé tette a szülést segítő bábák eljutását egyik faluból a másikba. A tálibok hatalomátvétele előtt működő bringás mentőszolgálatnak még az Egészségügyi Világszervezet statisztikái szerint is sikerült számottevően csökkentenie a halálozási rátát.

Indiában a biciklik helyett a motoros mentőszolgálat terjedt el, Újdelhiben 2019-ben például mintegy hétszáz ember életét sikerült megmenteniük ezeknek a mentőegységeknek. Egy indiai férfi, Karimul Hak pedig több ezer ember életét mentette meg azzal, hogy motorján évek óta teljesen önkéntesen a falujához legközelebbi városba szállítja a szükséget szenvedőket. Ő az után fogadta meg, hogy motort szerez, és mindenkit a városi kórházba fuvaroz, hogy anyját nem sikerült időben kórházba szállítani, és emiatt életét vesztette.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: