Már öt katasztrofális klimatikus fordulópontot is elérhetett a Föld egy új átfogó tanulmány szerint

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az emberiség számlájára írható, az iparosodás előtti szinthez képest 1,1 Celsius-fokos globális felmelegedés miatt mára öt olyan klimatikus fordulópontra is elérhetett a Föld, amelyek „katasztrofális” hatásokkal járhatnak a bolygóra és az emberiségre nézve – írta pénteken a Guardian egy friss tanulmányra hivatkozva. Ezek közé tartozik a grönlandi jégsapka elkerülhetetlen elolvadása, a Golf-áramlat összeomlása, a permafroszt hirtelen elolvadása, a korallzátonyok kipusztulása és a Barents-tenger jegének eltűnése.

A Science folyóiratban megjelent, brit és svéd tudósok által jegyzett tanulmány több mint kétszáz korábbi, klimatikus fordulópontokat vizsgáló kutatást, klímamegfigyelést és modellépítő tanulmányt értékelt. Arra jutottak, hogy a jelenlegi körülmények között várt, minimum 1,5 Celsius-fokos felmelegedésnél az öt fordulópontból négy a „lehetséges” kategóriából a „valószínű” tartományba kerül, sőt öt további fordulópont válik lehetségessé, beleértve szinte az összes hegyi gleccser elolvadását és a hatalmas kiterjedésű tajga fenyőerdőiben végbemenő változásokat.

 

Fotó: Armstrong McKay et al. nyomán

 A klimatikus fordulópontok a tanulmány szerint olyan feltételek fennállását jelentik, amelyeket az adott rendszerben elérve a változások öngerjesztővé válnak. Ezek pedig hirtelen, visszafordíthatatlan és veszélyes következményekkel járnak, és nagyon súlyosan érinthetik az emberiséget. Érdemes hozzátenni, hogy a fordulópontok egymástól sem függetleníthetők, és valószínűleg dominóhatásokra számíthatunk. Ezek tanulmányozását azonban nem tartalmazza a kutatás, vagyis ez az elemzés a minimális veszélyeket festi fel. 

A tudósok azzal zárták elemzésüket, hogy a Föld az 1 Celsius-fokot meghaladó globális felmelegedéssel elhagyhatta a „biztonságos” klíma állapotát, mivel a teljes emberi civilizáció ennél alacsonyabb hőmérsékleti körülmények között fejlődött ki mai szintjére. David Armstrong McKay, az Exeteri Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője azonban hozzátette, hogy nincs minden veszve: a tanulmány azt támasztja alá, miért fontos a Párizsi Egyezmény 1,5 Celsius-fokos klímacélja, és miért kell küzdeni érte.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: