Az éghajlat természetes változékonyságával együtt járnak a hőmérsékleti szélsőségek, idén nyáron például öt napon született új országos napi melegrekord, de két napon a hidegrekord is megdőlt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint a 21. század eddigi trendje egyértelmű: 2001 és 2020 között alig volt egy-egy év, amikor minimumhőmérsékleti rekordot állítottak, ellenben a legtöbb évben többször is regisztráltak országos napi melegrekordot.

A hidegrekordok csökkenését elsősorban az északi országrészben, míg a melegrekordok megdőlését inkább az ország déli-nyugati kétharmadában észlelték, ahogy az az alábbi, a Másfélfokon bemutatott ábrán is látszik.

A klímaváltozással foglalkozó oldal kedd reggeli cikkében az időjárási szélsőségek előfordulásának jövőbeli változásait vizsgálta Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, aki korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértője is volt, valamint Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora és az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.

Ehhez két kibocsátási forgatókönyvet vettek figyelembe, egy optimistábbat (RCP4.5) és egy pesszimistát (RCP8.5). A hidegrekordok mindkét forgatókönyv szerint tovább csökkennek majd, a pesszimista szerint gyakorlatilag meg is szűnnek az évszázad végére Magyarországon, ellenben az új napi melegrekordokból mindenképp az átlagosnál kétszer több várható a század közepéig. Onnantól viszont már fontossá válnak a mai tetteink: ha minél előbb sikerül radikálisan csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor az évszázad közepétől egyre kevesebb melegrekordra lehet majd számítani, és 2100-ra a változatlan éghajlati értékeket is meg lehet közelíteni.

A kutatók szerint számításaik ezért bizakodásra adnak okot, ráadásul intő jelként szolgál a változatlan kibocsátásokkal számoló pesszimista forgatókönyv, amely szerint az évszázad közepétől a nyári melegrekordok akár négy és félszer több alkalommal is megdőlhetnek majd, mint ma.

Mint írják, ha nem fogjuk vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását amilyen gyorsan csak lehet, minden szempontból nehéz jövő vár az emberiségre: a kánikulát megszenvedi a mezőgazdaság és a kritikus infrastruktúra, ráadásul „a hőség rendkívül megterhelő az emberi szervezet számára, az ezt enyhítő beltéri hűtés (ahol egyáltalán lehetséges) energiaigénye pedig a jelenlegi energetikai szerkezet mellett még mindig leginkább a fosszilis energiahordozók használatát igényli, s ezzel csak ördögi körként tovább tápláljuk a globális felmelegedési trendet”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Európában az idei volt a valaha mért legforróbb nyár

Vajna Tamás tudomány 2022. szeptember 8.

A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat adatai szerint 2022-ben a kontinens átlaghőmérséklete az utóbbi három hónapban 0,4 Celsius-fokkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor.

2020 nem volt vészesen meleg, de a szélsőséges időjárás éve volt Magyarországon

Qubit.hu tudomány 2021. január 11.

Februárban megsültünk, áprilisban megfagytunk, március 25-én mérték a legnagyobb hóvastagságot. Elmaradtak a hőhullámok a nyáron, viszont özönvíz volt bőven. Az OMSZ összegzése szerint 2020 csak a hatodik legmelegebb év volt Magyarországon, de szélsőségekben nem volt hiány.

Extrém esőzéseket, villámárvizeket és hőhullámokat hoz a klímaváltozás Magyarországra

Vajna Tamás tudomány 2021. szeptember 30.

Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet a sok csapadék miatt, miközben az aszály is fokozódik, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek, írja Kis Anna meteorológus a Másfélfokon szerdán megjelent elemzésében.