Azt, hogy a történelmi időkben mennyire volt gyakori az erőszak, többek között úgy lehet felmérni, hogy az emberi maradványokon traumák, vagyis hirtelen, erős fizikai hatás jelei után vizsgálódnak. Ezt általában koponyák vagy a csontváz más részeinek tanulmányozásával végzik, egy tanulmány például a Kolumbusz előtti időkből származó emberi csontok alapján állította, hogy a férfiak 21 százaléka erőszakra utaló nyomokat hordozott.

De ma már nem csak a csontokból lehet következtetni az erőszakos múltra. Egy friss, a Frontiers in Medicine című szaklapban megjelent tanulmány egy olyan kutatást ismertet, amelyben 3D CT-felvételeket készítettek három, 800–1100 éves dél-amerikai múmiáról, amelyeket európai múzeumokban őriznek a 19. század vége óta. A három közül kettőnél halálos traumára utaló nyomokra bukkantak – olyanokra, amelyeket csontvázból nem tudtak volna kimutatni.

Az egyik mumifikálódott férfi a mai Chile északi részén élt Arica-kultúrához tartozott, és a lelőhelyén feltárt tárgyak alapján egy halászközösségben élt. A guggolva eltemetett fiatalember a csontok jellemzői alapján 20-25 éves és 172 centiméter magas lehetett, és valamikor 996 és 1147 között halt meg. A kutatók rekonstrukciója szerint a férfi szándékos erőszak áldozata lett: először teljes erővel fejen ütötték, majd hátba szúrták – azt nem tudták eldönteni, hogy egy vagy több támadója lehetett.

A mai Peru délnyugati részén fekvő Arequipa térségből két, ma a svájci Delémont-ban őrzött múmiát vizsgáltak, egy férfit és egy nőt. A térségtől szokatlan módon mindkettőjüket arccal lefelé temették el, bár nem egy korból származnak: a radiokarbonos adatok szerint a férfi a 10. században, a nő a 13. században halt meg. Míg a nőnél természetes halált állapítottak meg, a férfi „masszív traumát mutatott a nyaki gerincnél, ami valószínűleg erőszakos halálra utal. A két csigolya jelentős elmozdulása önmagában is halálos, és azonnali halálhoz vezethetett”.

A tanulmány egyik szerzője, Andreas Nerlich, a Müncheni Műszaki Egyetem orvosi karának patológiaprofesszora elmondta: „A modern CT-vizsgálatok a 3D-s rekonstrukciók lehetőségével egyedülálló betekintést nyújt olyan testekbe, amelyeket máskülönben nem vizsgáltak volna. A korábbi technikák vagy tönkretették volna a múmiát, míg a régi CT-vizsgálatok vagy a röntgenfelvételek nem mutatták volna ki a most talált diagnosztikai kulcsjellemzőket.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az erőszak alkonya: bármilyen erőszakosnak is tűnik a világ, egyre kevésbé gyilkoljuk egymást

Dippold Ádám tudomány 2018. július 24.

Steven Pinker kanadai pszichológus magyarul szeptemberben megjelenő könyvében amellett érvel, hogy bármilyen szörnyűnek is tűnik a világ, valójában példa nélkülien békés időszakban élünk, a civilizáció fejlődésével párhuzamosan pedig egyfajta morális fejlődés is megfigyelhető: egyre ritkábban folyamodunk erőszakhoz.

250 szarkofág, 150 bronzszobor, 9 méteres papirusz – elképesztő leletegyüttest tártak fel Szakkarában

Bodnár Zsolt tudomány 2022. május 31.

A bronzszobrok közül az egyiket valószínűleg az i. e. 3. évezredben élt Imhotep, az első ismert építész, orvos és mérnök tervezte; a szarkofágok múmiákat is tartalmaznak; a papiruszon pedig valószínűleg temetkezési szövegek olvashatók – lesz mit kiállítani a tervek szerint még idén nyitó Nagy Egyiptomi Múzeumban.

3000 év után digitálisan bontották ki I. Amenhotep múmiáját

Vajna Tamás tudomány 2021. december 28.

A CT-vizsgálat szerint a 169 centiméter magas, ép fogazatú I. Amenhotep 35 éves kora körül hunyt el, halálát azonban nem baleset vagy erőszakos esemény okozta, mert a kutatók a körülmetélésen kívül nem találtak jelentősebb, még életében elszenvedett fizikai sérülésre utaló nyomot a testén.