1400 éves aranykincs került elő Izraelben

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Aranyat találtak a régészek Izraelben: a lelet a Hermon-völgyi természetvédelmi területen, egy egykori város romjainál végzett feltáráson került elő. Bárki is volt, aki odarejtette, végül nem volt alkalma visszatérni érte. 

A pénzt Yoav Leler, az ásatás vezetője szerint sietősen rejtették el, de úgy tűnik, azért elég alaposan – ha már 1400 éven keresztül nem került elő. Összesen 170 grammnyi aranyat találtak, feltehetően valaki a vagyona nagy részét így próbálta elrejteni a muszlim hódítók elől, akik akkoriban érték el Bania egykori városát, amikorról az érmék származnak.

Az ásatáson az aranyon kívül még számos bronzérmét, cserépdarabokat, csatornamaradványokat is találtak. A ház Bania lakónegyedében állt. A város nem pusztult el az iszlám hódítók érkeztével, a későbbi leletek között akad olyan is, amely a 13. századból származik.

A császár fiai

A pénzt viszont jóval korábban rejtették el, akkor, amikor megérkeztek a hódítók. Az érmék nagy része 632 környékéről származik – ebben az évben halt meg Mohamed. Nem sokkal később, 636-ban Jeruzsálemet elfoglalta a Rashidun kalifátus, ezzel ért véget a bizánci korszak. Gabriela Bijovsky numizmatikus az érmék vizsgálata után egészen pontosan meg tudta határozni, hogy mikorról származnak.

A kincsFotó: IAA

Bijovsky több, Phókasz bizánci császár uralkodása (602-610) alatt készült pénzt is talált, a lelet egy másik részében pedig Hérakleiosz (610-641) alatt vert pénzek voltak. Ez már hosszabb periódus, de szerencsére Hérakleiosz pénzei változtak. Fiatalabb korában még csak maga a császár szerepelt a képen, a későbbiekben viszont már a fiai is megjelentek rajtuk, ahogy pedig nőttek, a pénzeken is egyre nagyobbként ábrázolták őket, míg ugyanakkorák nem lettek, mint az apjuk. Ez elég nagy szerencse, így ugyanis egészen pontosan meghatározható, hogy melyik érme mikor készült – és nagyon úgy tűnik, hogy a kincseket valóban a muszlim hódítás idején rejtették el.

Eli Escusido, az Izraeli Régészeti Felügyelet igazgatója különösen jelentősnek nevezte a felfedezést, és az ásatások folytatását ígérte, a nagyközönség pedig a későbbiekben majd meg is tekintheti a leleteket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: