Bár a nyugat-európai politológusok kiterjedt kutatásokat folytatnak történeti terepen, Magyarországon nem igazán közeledik egymáshoz a politikatudomány és a történettudomány. Pedig a magyar politikában több fontos hosszú távú történeti folyamatot, rendszerfüggetlen mintázatot lehet találni – ilyenekről számol be Csizmadia Ervin, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a TK Podcast legújabb adásában.

Például azt a jelenséget, hogy 2010 és 2022 közt a kormánypárt minden választást kétharmaddal nyert meg, leginkább a populizmus eluralkodásával szokás magyarázni. Ez Csizmadia szerint egy jelencentrikus magyarázat, ám történelmi távlatban az 1870-es évek óta ezt a mintát látjuk, azaz a kétharmados választási győzelem a jellemző. Minden kornak megvolt a maga orbánizmusa – a kutató Tisza Kálmán vagy Bethlen István kormányát említi példaként –, miközben a mindenkori ellenzék 150 éve küzd a széttagoltságtól, és képtelen nagyobb tömegeket megszólítani.

Ez alól kivételnek tűnik a rendszerváltást követő húsz év (1990–2010), amikor szinte mindig négyévente váltották egymást a kormánypártok. Csizmadia szerint azonban ebben az időszakban is fellelhető a választók stabilitásra való törekvése. A kutató Kristóf Lucával, a TK Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársával beszélget arról is, hogy vajon milyen választói szándékot, motivációt jelez az MSZP–SZDSZ-koalíció által 1994-ben elért 70 százalék feletti eredmény, vagy a 2000-es években kapott egymás utáni két kormányzati ciklus, hogy hogyan és miért történt szerepcsere, vagy hogy mire jöhetett rá a Fidesz, aminek a segítségével fenn tudja tartani a dominanciáját.

Mint Csizmadia Ervin mondja, a történeti vizsgálatokból sokat tanulhatnánk abban a tekintetben is, hogy hogyan lehetne kijutni a régóta fennálló ellentétrendszerekből, és hogyan tudnának együttműködni egymással a magyar társadalom különböző politikai preferenciájú tagjai.

Egy másik aktuális témával, a Dobrev Klára vezetésével megalakult DK-féle árnyékkormánnyal kapcsolatban elmondja, hogy az árnyékkormány intézménye soha nem volt jelen a magyar történelemben, bár 1846–47-ben létrejött egy nyugati típusú kétpártrendszer, ahol a két csoport nem fogadta el egymást törvényesnek. A kutató szerint hasonló történik most is, vagyis ezen a téren is megmutatkozik, hogy milyen régi történelmi hagyományt cipelünk magunkkal.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont A véleményeken túl című podcastjének legújabb epizódja elérhető többek között az Anchor vagy a Spotify felületén.

A TK Podcast korábbi adásai a Qubiten:

Milyen szerepe lehet a gyermekjogok védelmében az Apostoli Szentszéknek?

TK Podcast tudomány 2022. július 25.

A római katolikus egyház központi szerveként működő Szentszék is az ENSZ tagja, és bár aláírta A gyermek jogairól szóló egyezményt, már öt éve adós az aktuális jelentéstétellel a Gyermekjogi Bizottság felé. A jelentést és az állásfoglalást az egyházi gyerekbántalmazási ügyek miatt nagy várakozás övezi – a TK Podcast új adásában a késlekedés okairól is szó esik.

Hogyan változhat az Ukrajnában élő kisebbségek helyzete a háború után?

TK Podcast tudomány 2022. július 12.

Nehéz elképzelni, de az orosz invázió óta is ülésezik az ukrán parlament. De hogy néz ki az államigazgatás hadiállapot idején? A TK Podcast adásában a háború belpolitikai és kisebbségi vonzatairól beszélget Fedinec Csilla és Vizi Balázs, a TK Kisebbségkutató Intézet két munkatársa.

Orbán Viktor, Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc is felvette az érzelemmenedzser szerepét a járvány alatt

TK Podcast tudomány 2022. május 6.

Az Érzelmek és járványpolitizálás című, frissen megjelent tanulmánykötet szerzői utánajártak, hogyan befolyásolták követőik érzelmeit a vezető kormánypárti és ellenzéki politikusok a Facebookon a covidjárvány alatt, és hogy miben különbözött a két oldal járványkommunikációja. A TK Podcastben a kötet szerkesztője, Szabó Gabriella mutatja be az eredményt.