A svéd központi bank (Riksbank) hétfőn bejelentette a 2022-es közgazdasági Nobel-emlékdíj nyerteseit. A díjat hárman kapták megosztva: Ben Bernanke, az amerikai jegybank (Fed) korábbi vezetője, Douglas Diamond, a Chicagói Egyetem közgazdász professzora és Philip Dybvig, a St. Louis-i Washington Egyetem kutatója és pénzügyi professzora.

Bernanke 2006 és 2014 között állt a Fed élén, előtte George W. Bush elnöki gazdasági tanácsadója volt, míg a másik két nyertes közösen dolgozta ki a Diamond–Dybvig-modellt, amely a bankok szerepét vizsgálja a pénzügyi válságok idején.

A három kutató fektette le a modern bankkutatás alapjait az 1980-as években, és munkájuk során tisztázták a bankok szerepét, illetve feltárták, hogyan lehet kevésbé sebezhetővé tenni őket válság idején, és hogyan súlyosbítják a bankösszeomlások a pénzügyi kríziseket. Elemzéseik nagy gyakorlati jelentőséggel bírtak a pénzügyi piacok szabályozásában és a gazdasági válságok kezelésében – szól az indoklás.

Ahhoz, hogy egy gazdaság működőképes legyen, a megtakarításokat beruházásokba kell irányítani, miközben alapvető konfliktust jelent, hogy a megtakarítók azonnali hozzáférést szeretnének a pénzükhöz váratlan kiadások esetén, a vállalkozások vagy a lakástulajdonosok pedig biztosítékot szeretnének arra, hogy nem kényszerülnek a kölcsönük idő előtti visszafizetésére. Diamond és Dybvig elmélete bemutatta, hogyan kínálnak erre optimális megoldást a bankok azáltal, hogy sok megtakarítótól fogadnak el betéteket, így egyfajta közvetítőként lehetőséget biztosítanak a betéteseknek a pénzükhöz való azonnali hozzáférésre, miközben hosszú távú hiteleket is kínálnak.

1983-ban közzétett modelljük szerint azonban ez a két tevékenység egyben sebezhetővé is teszi a bankokat a pénzügyi válságok idején. Ha ugyanis elterjed a pletyka, hogy egy bank összeomlik, egyszerre sok betétes rohan kivenni a pénzét, így a pletyka – annak igazságtartalmától függetlenül – önbeteljesítő jóslattá válik, így a bankroham bekövetkeztével az intézmény valóban összeomolhat. Ezt a veszélyes dinamikát kormányzati eszközökkel lehet megelőzni: a betétbiztosítás mellett azzal, hogy végső esetben a kormány lép fel a bankok hitelezőjeként. (A bankrohamokról és a betétesek viselkedéséről magyarul például Kiss Hubert János áttekintésében lehet olvasni.)

Ben Bernanke a modern történelem legsúlyosabb, az 1930-as években bekövetkezett gazdasági válságának elemzése során mutatta be, hogy az ilyen bankrohamok döntő szerepet játszottak abban, hogy a válság ennyire elmélyült és elhúzódott. Amikor a bankok összeomlottak, a hitelfelvevőkről értékes információk vesztek el, amelyeket nem lehetett gyorsan újra előállítani, így jelentősen csökkent a társadalom azon képessége, hogy a megtakarításokat jól termelő beruházásokba irányítsa.

A közgazdasági Nobel-emlékdíjat odaítélő bizottság elnöke, Tore Ellingsen elmondta: „A díjazottak meglátásai javítottak azon képességünkön, hogy elkerüljük a súlyos válságokat és a drága állami mentőakciókat.”

Ezzel vége a 2022-es Nobel-szezonnak

A hivatalos 2022-es Nobel-díjak nyerteseit a múlt héten hirdették ki: hétfőn az orvosi-élettani díj, kedden a fizikai díj, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi, pénteken pedig a békedíj győzteséről döntöttek. Ezeket az elismeréseket egészíti ki a most kihirdetett közgazdasági Nobel-emlékdíj.

A többi Nobel-díjjal ellentétben ugyanis a közgazdasági díj odaítéléséről nem Alfred Nobel határozott az 1895-ös végrendeletében, hanem a svéd központi bank alapította meg azt az ő emlékére. Az első elismerést 1969-ben adták át, azóta 53 díjat osztottak ki, amelyből 28-at megosztva kaptak. Eddig két nő részesült az elismerésből: Elinor Ostrom 2009-ben, majd Esther Duflo 2019-ben.

Az elismerés 10 millió svéd koronás (körülbelül 388 millió forintos) pénzjutalommal jár, a díjakat hagyományosan Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: