A jövő nemzedékek jogait is korlátozhatja, ha a tűzifarendelet miatt bajuk esik a védett magyar erdőknek

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

„A tőlünk elvárható tudományos alapossággal kívántuk világossá tenni a helyzetet. A természeti értékekre vonatkozó hazai és nemzetközi jogi háttér összefoglalására  közvetlenül a tűzifáról rendelkező kormányhatározat kihirdetése után kértem fel a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettest” – mondta a Qubitnek Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)  Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának elnöke. 

A nemzetközi kutatóelithez tartozó magyar evolúcióbiológus azért fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához, mert az Orbán-kabinet augusztus 5-től hatályos rendelete határozatlan időre felfüggesztette a legális fakitermelésre vonatkozó természetvédelmi és erdészeti jogszabályokat a teljes, összesen 2 millió hektárnyi magyarországi erdőterületen. Bár a széles körű társadalmi felháborodás hatására az agrártárca miniszteri utasításban módosított a végrehajtás szabályain, a megnövekedett tűzifaigény biztosításával indokolt rendelet hatálya jelenleg is kiterjed az Európai Unió Natura 2000 hálózatához tartozó védett erdőkre.

A Szathmáry kérésére elkészült, az MTA honlapján nyilvánossá tett 12 oldalas joganyagban ugyanakkor Bándi Gyula biztoshelyettes a jövő nemzedékek szószólójaként arra hívja fel a figyelmet, „hogy a Natura 2000 területeken – amelyek az Unió és hazánk közös természeti örökségének a védelmét hivatottak ellátni – csak olyan jellegű tevékenységek, beruházások tervezhetők, engedélyezhetők, amelyek aránytalanul nem korlátozzák a jövő generáció természethez, természeti erőforrásokhoz és egészséges környezethez való jogát”.

Magyarország területének ötöde

A Natura 2000 hálózat olyan összefüggő európai ökológiai rendszer, amely a hivatalos definíció szerint „a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához”. 

A hálózathoz tartozó különleges természetmegőrzési területekre vonatkozó szabályozás az Európai Unió madár- és élőhelyvédelmi irányelvein alapul, amelyek a 2004-es csatlakozással a magyar jogba is beépültek. A Magyarország teljes területének 21,4 százalékát kitevő Pannon biogeográfiai régió 18 éve teljes jogú tagja a központi uniós költségvetésből kiemelten támogatott rendszernek.

Az ország területének több mint ötödeForrás: MME

A Natura 2000-es területeken az EU jelentős összegekkel kompenzálja a korlátozások betartása miatt elmaradt bevételeket, és a megduplázott összegű területalapú támogatások mellett egyedileg is dotálja a természetkímélő gazdálkodást. Az erdők esetében 2022-ben a magyarországi kompenzációs támogatások teljes keretösszege meghaladja a 40 milliárd forintot

Az Alaptörvény és az uniós bíróság

„Az Alkotmánybíróság számos esetben megerősítette, hogy az állam köteles a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartására, amely egy tartalmi, abszolút jellegű zsinórmértéket állít mindenkori tevékenységével szemben. Vagyis sérti az Alaptörvény P) cikkét, ha az állam a biológiai sokféleséget leromlott állapotban örökíti tovább a jövő nemzedékek számára” – olvasható az MTA kérésére készült jogi összefoglalóban. 

A Magyarország alkotmányaként 2010-ben életbe lépett közjogi alapvetés hivatkozott pontja a biológiai sokféleséget külön nevesíti. Ez egyben azt is jelenti, hogy a természet „a nemzet közös örökségét képezi, védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. 

A „biológiai sokféleség csökkenésének megállítása érdekében a leginkább kézenfekvő állami intézkedés a természetvédelmi szempontból értékes területek kijelölése, hiszen tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a biológiai sokféleség jobban fennmarad a védett természeti területeken, illetve a Natura 2000 területeken. A jogi értelemben valamilyen védettséget élvező területek hálózata a biológiai sokféleség megőrzéséhez jelenleg azonban önmagában nem elégséges, az e területekre vonatkozó védelmi előírások maradéktalan teljesítése, hathatós, szakszerű jogérvényesítés is szükséges” – figyelmeztet Bándi.

A jövő nemzedékek szószólója ugyan még véletlenül sem tesz utalást a tűzifarendeletre, ugyanakkor kiemeli, hogy „az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata alapján a tagállamok az uniós jogot hajtják végre, amikor az élőhelyvédelmi irányelv követelményeinek megfelelően megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényfajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartását vagy helyreállítását, valamint különösen, hogy a Natura 2000 területeken megakadályozzák a természetes élőhelyek károsodását”.

A Natura 2000 hálózathoz tartozó Balatonfüredi erdő vágásos üzemmódban kezelt területe 2021 márciusábanFotó: Balatonfüredi Erdőért Facebook-csoport

A Natura 2000 hálózat létrehozásában és állami felügyeletében a kezdetektől máig közreműködő, ezért névtelenséget kérő forrásaink szerint az Európai Bizottság bármikor vizsgálhatja a területek állapotát, különösen akkor, ha valamilyen jogsértést tapasztal, saját jogon vagy feljelentés alapján. A kötelezettségek közül a legjelentősebb a 6 évenkénti számadás, amely részletes tájékoztatást ír elő a területek, fajok és az egyes élőhelyek állapotáról.

A Qubit által megkérdezett hivatásos természetvédők szerint már nem is egy példa akadt arra, hogy az Európai Bizottság műholdas távérzékeléssel készített képek vagy légi fotók alapján rendelt el revíziót, vagy legalábbis hivatalos úton „rákérdezett a természetvédelemért aktuálisan felelős minisztériumnál a felfedezni vélt anomáliákra, jogsértőnek látszó tevékenységekre”. A Natura 2000 hálózat felügyeletét ellátó uniós hatóságok ugyanakkor nyomon követik a napi sajtó híreit, szemlézik a nemzeti háttérintézetek honlapjait, elemzik a jogszabályi változásokat, „és ha rendellenességet vélnek felfedezni, arra is választ kérnek az állandó EU-képviseleten keresztül”.  

„A bilaterális szemináriumok pedig idővel minden biodiverzitással kapcsolatos ügynek utána járnak, még akkor is, ha azok messze túl is nyúlnak a Natura 2000 hálózat határain” – foglalta össze a gyakorlatot egyik forrásunk. 

Kockázatok és mellékhatások

Az MTA kérésére készült jogi összefoglaló szerint „a jövő nemzedékek szükségleteinek meghatározása nem politikai kérdés, azt mindenkor tudományos igénnyel lehet és kell meghatározni, az elővigyázatosság és megelőzés elvének érvényesülésére is figyelemmel”.

Ezek alapján bármilyen beavatkozás előtt szükség van a kockázatok teljes körű és alapos elemzésére. Bándi szerint az Európai Unió Bírósága több alkalommal is egyértelművé tette, hogy „az elővigyázatosság elvére figyelemmel úgy kell tekinteni, hogy ilyen kockázat áll fenn abban az esetben, ha az adott területre vonatkozó legjobb tudományos ismeretek alapján nem zárható ki, hogy a terv vagy projekt az e területre vonatkozó megőrzési célkitűzésekre hatással lehet”. 

A jövő nemzedékek szószólója szerint tehát „bizonyítani azt kell, hogy a káros hatások nem lépnek fel, és minden megelőző intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a valószínűsíthető kockázatok a valóságban ne következzenek be”.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: