WWF: A bolygó élővilága 69, az édesvizeké 83 százalékkal csökkent
Az elmúlt fél évszázadban közel 70 százalékkal csökkent a gerinces fajok populációja, emelte ki kétévente megjelenő aktuális Élő Bolygó Jelentésében a WWF. Az eddigi legátfogóbb elemzés adatai alapján a megfigyelt 5 230 gerinces faj 31 821 populációja vészesen fogyatkozik világszerte, a szervezet szerint a biológiai sokféleség pusztulása csak rendszerszintű változtatásokkal állítható meg. A jelentésben idén 11 ezerrel több fajt vizsgáltak, mint 2020-ban. A WWF jelentése alapján a jövő generációkat egyszerre sodorja veszélybe két, egymással összefüggő folyamat, a klímaváltozás és a biodiverzitás drasztikus csökkenése. Az idei Élő Bolygó Jelentés központi témája éppen ezért e két jelenség összefüggéseit vizsgálta. Mint írták,
„a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése nem csak környezeti probléma, hanem gazdasági, fejlesztési biztonsági, erkölcsi és etikai válság is”.
„Miközben az éghajlatváltozás hatásai gyötrik az élővilágot is, az élőhelyek és a természeti rendszerek helyreállítása az egyik legfontosabb eszközünk a klímaváltozás hatásaival szemben. Az erdők és gyepek elnyelik és tárolják a szén-dioxidot, a vizesélőhelyek tárolják és a talajba szivárogtatják a felszíni vizeket, a mezővédő erdősávok megakadályozzák a talaj lemosódását. Az aszály, az árvizek, a szélviharok, a talajerózió ellen természetre alapozott megoldásokat is használhatnánk, csak hozzászoktunk, hogy kizárólag műszaki, mérnöki megoldásokban gondolkodjunk” - értékelte a jelentést Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
A biodiverzitás legnagyobb hanyatlását a trópusi területeken tapasztalták, Latin-Amerikában a populációk gyakoriságában 94 százalékos a csökkenés, a populációk visszaesése pedig globálisan az édesvízi fajok esetében a leginkább szembetűnő. A vándorló halfajok populációcsökkenéséért fele részben az élőhelyek elvesztése és a vándorlási útvonalak akadályoztatása a felelős. Az Amazonas erdőinek 17 százaléka teljesen elpusztult, további 17 százaléka pedig annyira rossz állapotban van, hogy az abban élő fajok számára már nem szolgál megfelelő lakóhelyül.
A fajok túlélési valószínűségét mutató vöröslista-index 1-es értékénél található fajokat nem fenyegeti veszély, míg a nullához közeledve egyre nagyobb a fenyegetettség. Azok a fajok, amelyek elérik a nulla értéket, kihaltnak minősülnek, vagyis egyetlen egyedük sem maradt.
A vizsgált földi fajok populációja Észak-Amerikában 20, Közép- és Dél-Amerikában 94, Afrikában 66, Ázsia déli részén és a csendes-óceáni térségében 55 százalékkal csökkent a friss jelentés szerint. Az Ázsia északi részével együtt vizsgált Európában a gerinces fajok állományaiban 1970 óta 18 százalékos csökkenést mértek, aminek elsősorban azt sejtik a hátterében, hogy az iparilag fejlett országokban már 1970 előtt is jelentős volt a természetrombolás. Bár korábban az emberi tevékenység volt a biodiverzitás pusztulásának a fő mozgatórugója, a jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy abban az esetben, ha nem sikerül 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést, a továbbiakban a klímaváltozás felgyorsítja a fajok populációjának pusztulását.
A fajok sokféleségét veszélyeztető gócpontokat úgy számolták ki, hogy egy adott területen összeadták a csökkenő populációval bíró fajok számát. A sárgától a liláig tartó veszélyességi skála azokat a területeket jelöli egyre sötétedő színnel, ahol a legnagyobb veszély fenyegeti az ott élő fajokat.
Az európai országok jelentései alapján ugyanakkor a közösségi jelentőségű fajok 63 százaléka kifejezetlen kedvezőtlen körülmények között él, Magyarországon ez az arány még nagyobb, 66 százalékos. A hazai álló- és folyóvizek élőhelyei a szárazföldi élőhelyeknél is rosszabbul teljesítettek, olyan fajok vannak veszélyben, mint az elevenszülő gyík, a kaszpi haragossikló, a lápi póc, a magyar szöcskeegér vagy a délvidéki földikutya. A jelentésben az is szerepel, hogy a klímaváltozás nem minden faj számára hátrányos, a probléma csak az, hogy elsősorban a kártevő rovarok számára jelentenek előnyt az enyhébb telek. Évről évre nagyobb számban szaporodnak, ami a fák tömeges kihalásához és az erdei fajok megbetegedése miatt az állatállomány fokozottabb elhullásához vezet.
A WWF szerint a világ vezetőinek a biodiverzitás megóvásának szentelt, 2022 decemberében konferenciáján a párizsi egyezményhez hasonló megállapodást kellene kötniük a biológiai sokféleségnek nem kedvező folyamatok megfékezésére. „A decemberi konferencián a vezetőknek lehetőségük nyílik arra, hogy helyreállítsák megszakadt kapcsolatunkat a természettel, és egészségesebb, fenntarthatóbb jövőt biztosítsanak mindenki számára egy ambiciózus, természetpozitív, globális biodiverzitási megállapodás létrehozásával. A fokozódó természeti válság közepette nagyon fontos, hogy ez a megállapodás azonnali lépéseket célozzon meg, beleértve a természetromboló ágazatok átalakítását és a fejlődő országok pénzügyi támogatását” – jelentette ki Marco Lambertini, a nemzetközi WWF főigazgatója.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: