A legtöbb modern társadalomban, így Magyarországon is örök kérdés, hogy feloldható-e a város és a vidék közötti eredendő szembenállás, és ha igen, milyen eszközökkel. Legutóbb épp az idén tavasszal lezajlott országgyűlési választás idején merült fel, vajon a két életforma közti különbségből fakadó szavazói felfogás okozta-e a Fidesz újabb kétharmados győzelmét.

Csurgó Bernadett vidékkutató szociológus konstruktivista megközelítéssel vizsgálja, hogy a különböző szereplők hogyan értelmezik a vidéket, mert ez sokat elárul a hatalmi viszonyokról, meghatározza a mindennapi cselekedeteiket, és hatással van a fejlesztéspolitikai irányokra is. Ha például a politika a mezőgazdaságot tartja fontosnak, akkor ide irányítják a források nagy részét, és kevesebb jut más területekre.

A városból a vidékre költözők fejében élő vidékkép is befolyásolja, hogy hogyan élnek, eszerint három csoportot lehet megkülönböztetni – Csurgó a beszélgetésben ezeken kívül azt is kifejti, hogy a magyarok általában milyennek látják a vidéket, és idővel változnak-e ezek a felfogások. Mi lehet az oka, hogy a magyar vidékkép erősen elhatárolhatóan kettős: egyrészt idilli, bukolikus, másrészt elmaradott, negatív? Változott-e a médiában korábban és napjainkban megjelenő vidékkép, és ha igen, miképpen?

Hogyan alakítják a vidékről szóló diskurzust a különböző társadalmi csoportok, és mi az értelmiség szerepe ebben? Mint a beszélgetésből kiderül, a városi középosztálynak meghatározó szerepe van, hiszen mind a vidékre költözők, mind a vidéken turistaként megjelenő városiak fontos fogyasztói a vidék termelő és szolgáltató funkciójának. Manapság már nem csak az agglomerációba, hanem távolabbi helyekre is költöznek a nyugalom, a csend és a természetközeliség reményében. Új csoportként jelentek meg a nyugdíjas kiköltözők, akik távmunkában dolgoznak a gyerekek kirepülése után.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy jelen van-e még az életformák különbsége a városiak és a vidéken élők között. A magyar vidék erősen fragmentált, sokféle vidék létezik egymás mellett, és ez különböző életformákat is jelent. A parasztság eltűnésével a paraszti életforma is eltűnt, míg a vidékies életformát városi körülmények között is lehet élni, ahogy a közösségi kertek elterjedése is mutatja. A fenntarthatóság egyre erősödő tényező, divatos elem lett, a fogyasztók ilyen igénye a termelőket, szolgáltatókat is befolyásolja.

Számos olyan szempont van, amely mentén konfliktusba keveredhetnek a helyiek és a beköltözők, ritkán fordul elő, hogy egyszerűen megy a beilleszkedés. Az oda érkezők a tájat is alakítják, tuják helyett például levendulát ültetnek. A települések között is előfordul feszültség, a turista számára például kevésbé vonzó egy település képe, mint a másiké, emiatt a kevésbé preferált település lakói sértve érzik magukat. Az is előfordul, hogy a beköltözők nem szeretnék, hogy még többen jöjjenek, pedig a településnek ez lenne az érdeke.

Csurgó Bernadett a vidéki nők, és különösen a vidéki vállalkozónők helyzetével is foglalkozik. A tradicionális családi szerepek részben tovább élnek a mezőgazdasági vállalkozóknál, ugyanakkor megjelent egy új típusú családszervezés, ahol az ügyek intézése a nők kezébe kerül, ezzel a nők szerepe felértékelődik.

A kreatív vállalkozók a kulturális örökséghez kötődő tevékenységeket végeznek, közöttük nagy arányban találni nőket. A podcastből kiderül, ez minek köszönhető, továbbá hogy mit takarnak a kreatív vállalkozók fő típusai: a klasszikus anyavállalkozók, a karrierváltók és a nosztalgiavállalkozók.

Az áprilisi választások alkalmával a vidék életébe bepillantást nyerő városi szavazatszámlálók beszámolói a vidék–város-szembenállás kicsúcsosodásáról szólnak, a negatív tapasztalatokról, a hátrányos helyzetű régiókról, a hasonlóságok helyett a különbségekre fókuszálnak. Így a politikai beszédmód is erősíti a különbségtételt, a szembenállást.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont A véleményeken túl című podcastjének legújabb epizódja elérhető többek között az Anchor és a Spotify felületén.

A TK Podcast korábbi adásai a Qubiten:

Tisza Kálmán volt a dualizmus Orbán Viktora, vagy Orbán Viktor a NER Bethlen Istvánja?

TK Podcast tudomány 2022. október 8.

Miért szeretik a magyarok a hosszan kormányzó pártokat? Miért a szétaprózódottság a mindenkori magyar ellenzék alapállapota? Tényleg Dobrev Klára az első magyar árnyékkormányfő? A TK Podcast új adásának témája: van-e új a nap alatt a magyar politikában?

Milyen szerepe lehet a gyermekjogok védelmében az Apostoli Szentszéknek?

TK Podcast tudomány 2022. július 25.

A római katolikus egyház központi szerveként működő Szentszék is az ENSZ tagja, és bár aláírta A gyermek jogairól szóló egyezményt, már öt éve adós az aktuális jelentéstétellel a Gyermekjogi Bizottság felé. A jelentést és az állásfoglalást az egyházi gyerekbántalmazási ügyek miatt nagy várakozás övezi – a TK Podcast új adásában a késlekedés okairól is szó esik.

Hogyan változhat az Ukrajnában élő kisebbségek helyzete a háború után?

TK Podcast tudomány 2022. július 12.

Nehéz elképzelni, de az orosz invázió óta is ülésezik az ukrán parlament. De hogy néz ki az államigazgatás hadiállapot idején? A TK Podcast adásában a háború belpolitikai és kisebbségi vonzatairól beszélget Fedinec Csilla és Vizi Balázs, a TK Kisebbségkutató Intézet két munkatársa.