Az ember már 600 ezer évvel korábban használhatta sütésre a tüzet, mint eddig gondolták

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Bár több olyan régészeti lelet is akad, amely akár ételkészítésre is alkalmas tűzrakóhelyek korai létezésére utal, azt a szakértőknek is nehéz bizonyítaniuk, hogy ezeket nem csak melegítésre használták őseink. Izraeli kutatók most körülbelül 780 ezer évvel ezelőttről származó halcsontok és -fogak alapján következtetnek arra, hogy már akkor megsütötték a halat az emberek, ami több mint 600 ezer évvel tolja korábbra a tűz és az étkezés kapcsolatának felfedezését.

Az eddigi legkorábbi bizonyíték erre ugyanis 170 ezer évvel ezelőttről származott, ami arra utalt, hogy a neandervölgyiek és a Homo sapiens korai egyedei találhatták fel a sütés-főzés tudományát. A Nature Ecology and Evolution folyóiratban ismertetett új felfedezés a Tel-Avivi Egyetem, a jeruzsálemi Héber Egyetem és a Ramat Gan-i Bar-Ilan Egyetem kutatóinak 16 éves munkájának eredménye.

A kutatók több ezer olyan halmaradványt vizsgáltak, amit az északi-izraeli Gesher Benot Ya'aqov nevű lelőhelyen találtak; a Jordán folyó partja közelében fekvő helyszín egykor egy tónak adott otthont. A halak csontjai mellett rengeteg fogra is bukkantak, amiből a kutatók hamar a főzés lehetőségére következtettek, mivel a halcsontok 500 Celsius-fok alatti hőmérsékleten megpuhulnak és szétesnek, viszont a fogak megmaradnak.

PontykoponyaFotó: HANDOUT/AFP

A halfogak többsége két nagytestű (akár több mint kétméteres) pontyfajtához tartozott, ami a kutatók szerint arra utal, hogy a zamatos húsuk miatt esett rájuk az ősemberek választása, míg a területen égett kovaköveket is találtak, ami azt bizonyítja, hogy tűzrakóhely is állt a halmaradványok lelőhelyén.

A legerősebb bizonyítékot azonban a fogak zománcának vizsgálata hozta meg, a röntgen-pordiffrakció technikájának köszönhetően ugyanis sikerült megállapítani, hogyan változik a zománcot alkotó kristályok szerkezete hő hatására. Mint kiderült, a talált halfogak 200 és 500 Celsius-fok közötti hőmérsékletnek voltak kitéve, ami épp ideális tartomány a halak átsütésére.

A Guardiannek nyilatkozó archeozoológus, a francia Nemzeti Természettudományi Múzeumnál dolgozó Anaïs Marrast szerint azonban elképzelhető, hogy az emberelődök a meleget adó tűz mellett fogyasztották el a nyers halat, majd azok maradványait a tűzbe dobták.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: