Mesterséges intelligencia segített megfejteni, hogy egymillió évvel ezelőtt már megszelídíthette a tüzet az ember
Egy mélytanuló algoritmus olyan ősi tűz nyomaira bukkant egy egymillió éves leleteket rejtő, izraeli régészeti lelőhelyen, amelyből a tudósok arra következtetnek, hogy az ember már egymillió évvel ezelőtt is használta főzésre a tüzet – írja a New Scientist. Az eredményekről szóló kutatást hétfőn tették közzé a PNAS folyóiratban.
A kutatók azt tervezik, hogy a szűk mesterséges intelligenciát használó eszközt más régészeti helyszíneken is bevetik. Arra számítanak, hogy ez forradalmasíthatja az elképzeléseinket arról, mikor és hol kezdte el az ember megszelídíteni a tüzet, vagyis tette meg minden idők egyik legfontosabb lépését a civilizáció irányába.
A régészeknek már korábban is voltak eszközeik arra, hogy azonosítsák a tűzhasználat nyomait a korai embereknél. Például olyan jeleket kerestek, hogy el voltak-e színeződve a talált csontok vagy a kőeszközök eldeformálódtak-e úgy, ahogy az a 450 Celsius-foknak vagy magasabb hőmérsékletnek való kitettség hatására történhet. Ezekre a nyomokra azonban a régészek több mint 500 ezer éves leleteket rejtő feltárásokon nagyon ritkán bukkannak.
Izraeli régészek egy csoportja olyan mélytanuló algoritmust mutatott be tavaly, amely képes megállapítani, hogy hány Celsius-fokos lehetett a tűz, amely a talált, tűzre utaló nyomokat égette. Az eszköz a 200–300 Celsius-foknak való kitettséget is képes azonosítani. A tudósok az algoritmust az izraeli vidéken, nem régészeti lelőhelyeken talált kovakődarabokon tanították, amelyeket a laborban különböző hőmérsékletűre hevítettek, majd azzal bízták meg az algoritmust, hogy azonosítsa a kovakő UV-fényre adott reakciójának emberi szemmel szinte észrevehetetlen, apró változásait.
Az algoritmus betanítását követően az izraeli régészeti kutatócsoport Michael Chazannal, a Torontói Egyetem munkatársával együttműködésben és a szoftver segítségével az izraeli Evron kőfejtőnél talált kovakődarabokat vizsgálta meg. Chazan elmondta, egyáltalán nem volt okuk azt gondolni, hogy bizonyítékot találnak az egymillió évvel ezelőtti lelőhelyen a tűz használatára, csak amiatt választották az Evront, mivel ugyanolyan típusú kovakövet találtak ott, amellyel az algoritmust tanították.
A tudósok meglepetésére az algoritmus arra jutott, hogy a kőkorszaki ember élőhelyeként azonosított területen talált kovakődarabok legtöbbjét érte tűz, sőt akár 400 Celsius-fok körüli hőmérséklet is érhette azokat. Ezután a kutatócsoport a lelőhelyről származó csontokat vizsgálta meg jobban, és már meglévő technikákkal megerősítette a tűz használatát. Chazan hozzátette, senki nem vesződött volna a csontok tesztelésével, ha nincs az algoritmus.
Jelenleg is létezik bizonyíték arra, hogy az emberek már 1,5 millió évvel ezelőtt kontrollált módon használhatták a tüzet, ez azonban még eléggé hiányos. Chazan úgy véli, az algoritmus segíthet annak a hipotézisnek a bizonyításában, amely szerint az ételkészítéshez használt tűz már 1,8–2 millió évvel ezelőtt elterjedhetett.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A neandervölgyi ember már ötvenezer éve tudhatta, hogyan kell tüzet gyújtani
A kovakőből készült eszközök lehettek a neandervölgyiek svájci bicskái: nemcsak késként és baltaként használták a kőszerszámokat, hanem egy új kutatás szerint tüzet is gyújthattak velük.
A dohányt tízezer évvel korábban kezdték fogyasztani az emberek, mint az eddig tudható volt
Az eddigi régészeti leletek szerint az első emberek nagyjából 3300 évvel ezelőtt kaptak rá a dohányfüstölésre. Egy Utahban feltárt, több mint 12 ezer évvel ezelőtti táborhely vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a nikotin hatásait jóval korábban felfedezték az emberek. A dohányfogyasztás kezdeti módja azonban még tisztázásra vár.