Az idei ENSZ-klímacsúcs egyetlen eredménye a fejlődő országok éghajlati kárainak kompenzálására létrehozott pénzügyi alap
Az éghajlatváltozás negatív hatásainak leginkább kiszolgáltatott országok támogatására létrehozandó önálló kompenzációs alapról döntött az ENSZ hétvégén befejeződött éghajlatváltozási konferenciája. Az egyiptomi Sarm-el-Sejkben rendezett COP27 klímacsúcs ezzel az afrikai, ázsiai és csendes-óceáni államok évtizedekkel ezelőtti kérését teljesítette.
A New York Times összefoglalója szerint a kompenzációs alap létrehozását azért ellenezte szinte utolsó pillanatig az Egyesült Államok, mert attól tartott, hogy ezzel elismerné felelősséget az antropocén klímaváltozás előidézésében. Miután azonban az Európai Unió (EU) javaslatára bekerült a megállapodás szövegébe, hogy a kompenzáció nem jelenti a felelősség elismerését, az amerikai delegáció is megszavazta a pénzügyi alapot, amely az éghajlatváltozással összefüggő viharok, hőhullámok, áradások és más természeti katasztrófák által okozott károk kezeléséhez nyújt segítséget.
A 197 ország képviselőinek részvételével megtartott COP27 más téren azonban kudarcosnak bizonyult. Míg a Glasgowban tartott tavalyi klímacsúcson sikerült megállapodni a fosszilis energiahordozók közül a szén fokozatos kivezetéséről, Egyiptomban ehhez hasonló dekrétumot a földgázról és a kőolajról nem sikerült tető alá. A 80 ország által szorgalmazott vállalás elbukott a legnagyobb kitermelők, mások mellett Szaúd-Arábia, Kanada és Kína ellenállásán. Az sem ad okot derűre, hogy az USA, az EU és a fejlett ipari országok ugyan már a 2009-es koppenhágai klímacsúcson vállalták, hogy 2020-ra évi 100 milliárd dollárral támogatják a klímaváltozás negatív hatásait leginkább elszenvedő fejlődő államokat, a BBC összeállítása szerint két évvel ezelőtt 83,3, idén pedig 94,5 milliárdot sikerült összekalapozni.
Bár a COP27 vasárnap hajnalban megszületett közös zárónyilatkozata szerint a cél továbbra is az, hogy a tagországok 1,5 Celsius-fokon tartsák a globális átlaghőmérséklet emelkedését, a New York Times szerint az eddigi intézkedésekkel 2100-ra a Föld átlaghőmérséklete legalább 2, de akár még 3 Celsius-fokkal is melegebb lenne, mint az 1800-as évek első felében volt.
A Global Carbon Project a COP27-re időzítve publikált idei szén-dioxid-kibocsátási előrejelzése azt mutatja, hogy a történelem során még soha nem került annyi szén-dioxid a levegőbe egy év alatt, mint 2022-ben. Az idén 36,6 milliárd tonnára becsült éves összmennyiség kétharmadáért Kína (34 százalék), az Egyesült Államok (14 százalék), India és az EU (8-8 százalék) a felelős.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: