Génmanipuláció, bioetika, állatkísérletek: áldás vagy átok?
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Glossza: a 2022. szeptember 30-i Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat keretein belül első alkalommal videó is készült a beszélgetésről. Az eseménynek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont adott otthont, amely első ízben csatlakozott a Kutatók Éjszakájához a Szilágyi Adrienn által koordinált Kattanj a tudományra projekt keretein belül.
Miért megkerülhetetlen a bioetika interdiszciplináris tudománya és az állatkísérletek alkalmazásának problémája egy olyan korszakban, ahol a génmanipuláció a mindennapi életünk részévé vált? Milyen tudományetikai, állatjóléti és morálfilozófiai aspektusai vannak a kérdéskörnek? Meddig szólhat bele az ember a környezete alakításába? A Glossza szerkesztői ezúttal Laki Beátával, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézetének tanársegédjével, valamint Szebik Imrével, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézeténekének docensével beszélgettek.
A növényeken és állatokon végzett génmanipulációs beavatkozások, valamint az emberek gyógyításában alkalmazott génterápia több évtizedes múltra tekintenek vissza, és mára mindennapossá váltak. Éppen ezért mind gyakrabban merül fel a kérdés, hogy meddig alakíthatjuk mesterségesen a környezetünket az életminőség javítása érdekében végzett beavatkozásokkal. Ez év nyarán például kétmilliárd génmódosított szúnyogot engedtek szabadon Floridában és Kaliforniában az évente egymillió ember életét követelő Zika vírus és a sárgaláz terjedésének megfékezésére. Az amerikai szövetségi államok által engedélyezett projekt, még ha a vizsgálatok szerint sikeresnek is bizonyult, jelentős ellenállást váltott ki a helyi lakosságban.
A fentihez hasonló, az evolúciót és a tápláléklánc működését befolyásoló kezdeményezés akár egy láncreakciót is beindíthat. Itt kapcsolódik össze a génmanipuláció, illetve a köztudatba mintegy 50 éve bekerült bioetika. A biológia, az orvostudomány, a pszichológia, a jog és a környezetvédelem szempontjait is integráló tudományág fókuszában a környezettel kapcsolatos etikai kérdések vizsgálata áll. Az imént hozott példánál maradva a bioetika elvei szerint nem volna megengedhető a szúnyogok teljes populációjának kiirtása pusztán azért, mert ezek az élőlények az emberiség számára kellemetlenséget okoznak. Elpusztításuk ugyanis a teljes ökoszisztémát veszélyeztetné, és beláthatatlan következményekhez vezetne.
Megkerülhetetlen téma az állatkísérletek szerepe az orvostudományban, amire ugyancsak kitértek a beszélgetőpartnerek. Véleményük szerint az állatkísérletek alkalmazása szükséges rossz a kutatásban, hiszen bizonyos innovációkat egyelőre kizárólag humán kísérletek alkalmazásával képesek biztonságossá tenni. Laki és Szebik is felhívta ugyanakkor a figyelmet az orvostudományban 3R-ként (reduce, refine, replace) ismert állatjóléti szempontokra. Ezek értelmében a három legfontosabb cél a kísérleti állatok más eszközökkel történő helyettesítése, a számuk csökkentése, valamint a kísérletezési folyamatok tökéletesítése.
A kutatók kitértek a génmanipulációs és génterápiás kezdeményezések szabályozására is. Fontos, hogy az ilyen típusú eljárások a bennük rejlő veszélyek miatt kizárólag szigorú nemzetközi irányelvek betartásával végezhetők. Ilyen irányelv például az öröklődésbe való beavatkozás szigorú tiltása, azaz a petesejtek és a hímivarsejtek módosítása. A génmanipulációs kutatások Magyarországon is folyamatosak, ezeket az Agrárminisztérium felügyeli.
Az epizód felvételére a „Kattanj a tudományra” projekt keretein belül került sor a Kutatók éjszakáján 2022. szeptember 30-án. Az adás szerkesztői: Szabados Bettina és Szilágyi Adrienn. A Glossza huszonötödik adása meghallgatható a Spotify-on, a Soundcloudon, illetve megtekinthető a Youtube-on. További információ a Glossza Instagram- és Facebook-oldalán.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: