A kezelést a lány szülei finanszírozták: több mint 800 ezer dollárt, több iPhone-t és egy karton italt adtak a kutatónak. A kórház végül 3600 dolláros bírságot, az orvos szóbeli figyelmeztetést kapott, a kutatócsoport pedig azóta közölte az eredményeit a Nature-ben – igaz, a halálesetet kihagyták belőle.
Vannak alternatíváik, használjuk is őket, de az állatkísérleteket ma még nem tudjuk teljesen kiváltani.
A bázisszerkesztés nevű eljárással sikeresen javítottak ki mutációkat korai fázisú embriókban. A bioetikusok attól tartanak, hogy a felfedezés idő előtti üzleti hajszát indít el a tökéletes gyerekek létrehozásáért.
Neurobiológusok arra figyelmeztetnek, hogy az öntudat kutatásában bevett kísérleti eljárások nem képesek világos különbséget tenni a szubjektív élmények és az általános információfeldolgozás között.
Már egyévesek a Colossal Bioscences tízezer év után visszahozott óriásfarkasai, de még mindig heves tudományos vita övezi az állatok génmódosításának etikai és természetvédelmi kérdéseit.
Ho Csien-kuj 2018-ban világraszóló tudományos botrányt kavart a világ első CRISPR-gyerekeinek létrehozásával. Három év börtön után most világító háziállatokban utazó feleségével készül meghódítani Amerikát.
A bioetika megkerülhetetlen egy olyan korszakban, amikor a génmanipuláció a mindennapi élet részévé vált. Milyen tudományetikai, állatjóléti és morálfilozófiai aspektusai vannak a kérdéskörnek? Meddig szólhat bele az ember a környezete alakításába? Válaszok a Glossza videójában.
A kínai tudós 2018-ban állítólag úgy változtatta meg egy ikerpár, Lulu és Nana genetikai állományát, hogy a lányok rezisztensek legyenek a HIV-vírussal szemben. Három évet ült.
A Nemzetközi Őssejtkutató Társaság eltörölte azt a több évtizedes irányelvet, miszerint emberi embriókon nem lehet a megtermékenyítés utáni 14. napon túl vizsgálatokat végezni. A kutatók szerint a döntés végre lehetővé teszi számos veleszületett rendellenesség és a korai vetélések tanulmányozását és megelőzését, de több bioetikus úgy gondolja, hogy a döntés megkérdőjelezi az emberi élet értékét.
Etikus-e a genetikai dopping? Elképzelhető-e a koronavírus gyógyítása génszerkesztéssel? Hogyan feszíti szét a biotechnológia az emberi lét határait? A CEU Határtalan tudás sorozatának csütörtöki beszélgetése a génszerkesztés forradalmi technológiájának társadalmi és bioetikai vetületeit járta körül.
Az új típusú robot a szexuális igények mellett az érzelmieket is kielégítené öleléssel, kézfogással, beszélgetéssel. Nancy Jecker bioetikus az emberi méltóságra hivatkozva állítja, hogy ez jár az elmagányosodott embereknek.
Az Obamacare létrehozásában is központi szerepet betöltő Ezekiel Emanuel még tavaly is azt mondta, hogy az amerikaiak túl sokáig élnek, és életük utolsó éveit nem emberhez méltó állapotban töltik, ezért ő minden antibiotikumot, vakcinát és más, az élettartam meghosszabbítását célzó beavatkozást és gyógyszert megtagad majd, ha egyszer megéri a 75-öt.
Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.
Művészi igényű és megdöbbentően részletes anatómiai ábrákat tartalmaz a 20. század közepén keletkezett Pernkopf-atlasz. Bár készítője a Harmadik Birodalom kivégzett ellenségeinek holttestét használta fel, a könyv annyira pontos és hiánypótló, hogy idegsebészek a mai napig forgatják.
Téves azt gondolni, hogy a halál beálltának megállapítása kizárólag orvosi kérdés, inkább érdemes folyamatnak tekinteni, amelyet egy döntés változtat jogilag és szabályozásilag eseményszerű időponttá. A hozzátartozók, esetleg a beteg korábbi döntései is megszabhatják, kit tekintsünk halottnak.