Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.
Művészi igényű és megdöbbentően részletes anatómiai ábrákat tartalmaz a 20. század közepén keletkezett Pernkopf-atlasz. Bár készítője a Harmadik Birodalom kivégzett ellenségeinek holttestét használta fel, a könyv annyira pontos és hiánypótló, hogy idegsebészek a mai napig forgatják.
Téves azt gondolni, hogy a halál beálltának megállapítása kizárólag orvosi kérdés, inkább érdemes folyamatnak tekinteni, amelyet egy döntés változtat jogilag és szabályozásilag eseményszerű időponttá. A hozzátartozók, esetleg a beteg korábbi döntései is megszabhatják, kit tekintsünk halottnak.
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk az évadnyitó, február 14-ei meetup-ra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
Melyek az emberi génszerkesztés etikai és jogi feltételei, és vajon tudunk-e már eleget ahhoz, hogy ebbe belefoghassunk? Szabad-e egyáltalán egészséges embrión, embereken ilyen beavatkozást pusztán rezisztencia kialakítása miatt végezni? Hogy látja mindezt egy bioetikus?
Az orvosok, a filozófusok és a laikusok sokszor teljesen mást gondolnak arról, hogy melyik beteget érdemes előrevenni a várólistán. Orvosi etika Philippa Foottól John Rawlson és Immanuel Kanton át Arisztotelészig.