„Amíg az alkoholizmus okozta betegségek évtizedekig tartó folyamat következményei, addig a kábítószerek [kiemelés az eredeti szövegben] okozta elváltozások mind hatásukban, mind időbeli lefolyásukban robbanásszerűek. Az ópium, a hasis, a kokain, az amfetamin és egyéb hatóanyagokból készült kábítószerek a központi idegrendszert izgató anyagok, amelyek közvetlenül az agykéreg működésére hatnak, hallucinációkat és az elmebajhoz hasonló tüneteket okozva" – írja a 12.-es biológia-tankönyv, amelyet a 2012-es Nemzeti Alaptanterv (NAT) szerint fejlesztettek gimnáziumi osztályoknak Lénárd Gábor vezetésével. A tankönyv az emberi idegrendszer tárgyalása után tér rá a tudatmódosító szerek lehetséges hatásaira, de foglalkozik a mentális betegségekkel is – igaz, azokkal is felületesen és túl általánosító kijelentésekkel.

Tévedés a kannabiszt egy kalap alá venni a kemény drogokkal

A tankönyv a hasist, amelynek alapanyaga az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is egyre több helyen legalizált marihuána, egy kalap alá veszi az olyan sokkal veszélyesebb kábítószerekkel, mint a heroin vagy a kokain, miközben a marihuána (és a hasis) egyik hatóanyagának, a kannabidiolnak (CBD) a gyógyhatásait számos elismert kutatás bizonyítja, amelyekről korábban a Qubit is beszámolt. A szerkesztők ráadásul nem tesznek különbséget a kender két fő hatóanyaga, a tetrahidrokannabinol (THC) és a CBD között, pedig ezek jelentősen eltérő tulajdonságokkal bírnak. Az utóbbiról a friss orvosi eredmények tükrében már már mint polifarmakonról lehet beszélni, vagyis olyan szerről, ami több tucatnyi, látszólag nagyon különböző betegségre is gyógyírt jelentő hatóanyagnak tekinthető – fejtette ki még 2019-ben Bíró Tamás fiziológusprofesszor, aki a szervezet belső kannabinoidrendszerének működését és a nem pszichoaktív növényi kannabinoidok, így a CBD hatását és lehetséges orvosi felhasználását kutatja.

Emellett a kannabiszhasználat (elsősorban a terápiás, orvosi rendelvényre történő fogyasztás) jelentős mértékben csökkentette a receptre kapható gyógyszerek fogyasztásának mértékét. Az elmúlt 25 évben a világszerte tapasztalt legalizációs hullám hozzájárult ahhoz, hogy csökkent az opioid fájdalomcsillapítók fogyasztása, de kevesebb fogy hányáscsillapítókból és antidepresszívumokból is ott, ahol legális a fű használata. Annak hatóanyagai ugyanis együttesen és külön-külön is gyulladáscsökkentők és csillapítják az émelygést, a THC hallucinogén hatását pedig maga a CBD csökkenti.

Fontos lehet a gyógyászatban, de Magyarország egyelőre ellenáll

2020-ban Magyarország határozottan elutasította azt az ENSZ-kezdeményezést, amelynek értelmében nálunk is megkezdődhettek volna a marihuána hatásmechanizmusát vizsgáló gyógyászati kísérletek. Ez az elutasítás összhangban van az egyébként az áhított drogmentes Magyarországot megvalósítani képtelen drogellenes nézőponttal és politikával, ami szigorúan korlátozza a kábítószerek használatát, miközben az alkoholfogyasztásra még mindig megengedően tekint.

A különböző tankönyvekben megfogalmazott egyszerűsített szemléletmód is ezt tükrözi. Bár szerepel bennük, hogy az alkoholos italok rendszeres és mértéktelen fogyasztása hosszú távon egészségkárosodáshoz vezethet, arról nem esik szó, hogy az alkohol is okozhat függőséget. Az emberi magatartás idegrendszeri alapjai című fejezetben kizárólag a kábítószerek használatából már rövid távon adódó szellemi teljesítőképesség-romlás, fizikai és mentális leépülés kerül szóba.

Ezen a frissített tankönyvben sem változtattak. A 2020-as NAT követelményei szerint átdolgozott könyvek közül a 11-es tankönyvben esik szó a témáról. A Természettudomány - Biológia alapmodul tankönyv (tananyagfejlesztő: Veres Gábor) ugyancsak nem tárgyalja részletesen a különféle szereket, egyrészt azokat a legális (kávé, nikotin, alkohol), legálisan forgalmazott (gyógyszerek, hígítók) és tiltott szerek (drogok) csoportjába sorolja (112. oldal), másrészt nem tér ki az egyes pszichoaktív szerek (így például az LSD és az MDMA) vagy a kannabisz kutatásokkal igazolt gyógyhatásaira sem (azt feltünteti, hogy az MDMA, közkeletű nevén az ecstasy veszélyes partidrog, de azt nem, hogy az USA-ban a gyógyászati alkalmazás előszobájában áll a hatóanyag). A frissebb tankönyv ugyanakkor már beszél a függőség szintjeiről, összeveti a drogok különböző csoportjait a kávéval és a dohányzással, és rávilágít arra, hogy ezek is okozhatnak függőségeket, akár egyes kábítószereknél gyorsabban is.

A Biológia - Egészségtan 12. tankönyv viszont, ami szintén a 2012-es NAT szerint készült el Molnár Katalin és Mándics Dezső szerkesztésében, még arra sem tér ki, hogy mi a függőség, és milyen agyi folyamatokat okozhatnak a különböző szerek. A drogokról a megküzdési stratégiák és a tartós stressz kezelésével kapcsolatban esik csak említés szintjén szó (107. oldal), anélkül, hogy a tankönyv elmagyarázná, hogy ez milyen hatást gyakorol a szervezetre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: