Egy északi-iraki barlangkomplexumban a világ valaha feltárt legrégebbi hőkezelt ételmaradékaira bukkantak régészek. Az elszenesedett maradványok felfedezése újraírja mindazt, amit eddig gondoltunk az ősemberek étkezéséről: a neandervölgyiek nemcsak bogyókat és nyers húst fogyasztottak, hanem sütögettek is.

Az elszenesedett palacsintamaradványok a komplex főzési műveletek elvégzésére utalnak. A Guardiannek nyilatkozó, az ásatásokat vezető Chris Hunt paleoökológia-professzor az étkezési kultúra legősibb leleteinek tartja a most feltárt maradékokat.

Az étel a környéken található magvak felhasználásával készülhetett, ami diós ízt kölcsönzött a palacsintaszerű lapos kenyérféleségnek. Ezeket ősi tűzhelyeikben készítették el az ősemberek mintegy 70 ezer évvel ezelőtt. A most feltárt Shanidar-barlangban több ilyen tűzhely is található, állapotuk pedig arra utal, hogy rendszeresen használták őket.

De nemcsak itt, hanem Dél-Görögországban is tártak már fel olyan barlangokat, ahol ételkészítés nyomaira bukkantak a régészek. Igaz, a Franchthi-barlangból előkerült elszenesedett maradékok csak 12 ezer évesek, de miután ezzel összevetették a frissen megtalált leleteket, a kutatók szerint megállapítható, hogy a paleolitikum étrendje változatos volt, nem korlátozódott a nyers húsok és gyümölcsök fogyasztására, és már az őskorban is több lépésből állhatott az ételkészítés folyamata.

Az Antiquity folyóiratban közzétett tanulmány szerzői kiemelték, hogy az ételkészítés nyomai egyértelműen arra utalnak, hogy őseinknek voltak preferenciái az étkezésben. Bizonyos ízeket kerestek és igyekeztek előállítani, a korabeli konyhatechnika főleg ezt a célt szolgálta. Ugyanakkor a neandervölgyiek eszközök híján még nem tudták úgy feldolgozni a magvakat és növényi részeket, mint a mai kor embere, ez pedig részben megmagyarázhatja azt is, miért romlott le annyira a fogaik állapota. A magvakat nem hántolták, és csak a rendelkezésükre álló kövekkel tudták őket aprítani.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az ember már 600 ezer évvel korábban használhatta sütésre a tüzet, mint eddig gondolták

Bodnár Zsolt tudomány 2022. november 15.

Izraeli kutatók halcsontok és -fogak alapján következtetnek arra, hogy kőkorszaki őseink már 780 ezer évvel ezelőtt sütögettek a tűzrakóhely mellett – ez 600 ezer évvel tolja korábbra a tűz és az ételkészítés kapcsolatának felfedezését.

A nők vándorlása kötötte össze a kis közösségekben élő neandervölgyiek csoportjait

Tóth András tudomány 2022. október 19.

Az újdonsült Nobel-díjas Svante Pääbo és kollégái két szibériai lelőhelyen talált maradványok genetikai vizsgálata alapján rekonstruálták, hogyan élhettek a mai ember legközelebbi rokonai 50 ezer évvel ezelőtt.

A húst megették, a vért és a csontot nem szerették a neandervölgyiek

Dippold Ádám tudomány 2022. október 18.

Egy friss kutatás a fogzománc vizsgálata alapján arra jutott, hogy a neandervölgyiek leginkább a ragadozókhoz hasonló étrenden éltek, de a vér fogyasztását valószínűleg kerülték. A csontot nem ették meg, de a csontvelőt szerették.