Lazítottak a vadállatfarmok szabályozásán Kínában

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A pandémia kitörése előtt a kínai kormányzat kifejezetten támogatta a vadállatfarmok létrehozását, amelyek fontos megélhetési forrást jelentettek a vidéki lakosságnak, aztán jött a covid, és minden megváltozott, és a farmokat, a vadállatok kereskedelmét és vadászatát 2020 februárjában betiltották. A döntés mintegy 14 millió munkahelyet érintett, de a gazdálkodók egyes fajokat változatlanul tenyészthettek, igaz, kisebb számban és csak különleges kormányzati engedéllyel, a kereskedelem és vadászat viszont továbbra is tiltott maradt. 

A kínai kormány most engedett a szigorból: azoknak az állatoknak a tenyésztéséhez, amelyek kiemelt ökológiai, gazdasági vagy társadalmi értékkel bírnak, nem kell külön engedély, csak regisztráció szükséges hozzá. Ennek értelmében mostantól szabadon tenyészthetővé válik például a közkedvelt csemegének számító földikutya, a sündisznó, de a szőrméjükért tenyésztett ezüstrókák és a nyestkutyák is zöld utat kaptak. Ha a farmon bármilyen probléma adódna, a mostani szabályozás értelmében az üzemeltető nem is számíthat különösebben nagy büntetésre, csak azt várják el tőle, hogy valahogy orvosolja a bajt.

Járványügyi és ökológiai kockázat

Bár a változtatás jó hírnek számít a vadállatok tenyésztéséből élő kínai milliók számára, nem mindenki elégedett a változásokkal. Az, hogy az értékesnek tartott 1800 faj mostantól gyakorlatilag szabadon tenyészthetővé válik, veszélybe sodorhatja a vadon élő populációkat, a vadállatok tenyésztésével járó közegészségügyi kockázatokról nem is beszélve. 

Ezüstrókák és nyestkutyák egy kínai farmonFotó: SYLVAIN CORDIER/Biosphoto via AFP

Az Anti-Poaching Crime Squad kínai környezetvédő nonprofit szervezet közleménye szerint az lenne a legbiztosabb, ha az érintett fajokat egész egyszerűen békén hagynák, lehetőleg a saját élőhelyeiken, a kereskedelmük és a fogyasztásuk ugyanis egy újabb járvány kitöréséhez vezethet. Zhou Jinfeng, egy kínai környezetvédő alapítvány főtitkára arra emlékeztetett, hogy a 21. században már három koronavírus-járvány is kitört, a szakértők szerint pedig a SARS, a MERS és a Covid kórokozója is állatról ugrott át az emberre. 

A problémát súlyosbítja, hogy míg elméletben a tenyésztés ellenőrzött keretek között zajlik, a gyakorlatban ez nem így van, az állatokat gyakran a vadonból fogják be a farmokra, ezzel pedig a fertőzések kockázata is megnő. 

Peter Daszak, a WHO Kínába delegált vizsgálóbizottságának vezetője 2021-ben fontos lépésnek nevezte a farmok bezárásáról szóló kormányzati döntést, egyúttal azt is feltételezte, hogy ezzel a hatóságok beismerik, hogy gyanújuk szerint ezek fontos szerepet játszottak a világjárvány kitörésében. Diana Bell, a Kelet-Angliai Egyetem konzervációbiológusa felháborítónak nevezte a kínai hátraarcot: mint kiemelte, a járványveszély mellett a döntés súlyosan károsítja a biodiverzitást is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: