LNG-be fektet Európa, pedig 2045-re szinte teljesen meg kellene szabadulni a földgáztól

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az ukrajnai háború kitörése előtt Európa országai gázfelhasználásuk mintegy 40 százalékát Oroszországtól szerezték be. Az Európai Unió és tagországainak megállapodása értelmében azonban az energiafüggőséget minimalizálni szükséges a közeljövőben, ezért az egyes országok és az Unió is arra törekszik, hogy alternatív forrásból biztosítsa az energiatermeléshez szükséges energiahordozó-mennyiséget.

Csakhogy, ahogy azt a Másfél fok friss elemzésében Lehoczky Annamária összefoglalja, ez a logika a globális klímacélokkal, a maximum 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedéssel nem összeegyeztethető. A cseppfolyósított földgáz (LNG) ugyanis egy cseppet sem jobb alternatíva környezeti szempontból, mint az orosz gáz, függetlenül a származási helyétől. Ennek a „földgáz-aranyláz” jelenségnek a hátulütőivel foglalkozik a cikkben idézett jelentés is, amelyet a Climate Action Tracker (CAT) készített.

Mégis, a háború kezdete óta 26 új LNG-terminál létesítését jelentették be, amelyek összesen akár 168 milliárd köbméternyi földgáz behozatalát is lehetővé tennék. Ez viszont meghaladja a jelenlegi orosz importot, tehát úgy fest, az Unió a jelenleginél magasabb arányú gázfelhasználásra rendezkedik be, ellentétben azzal, ami a klímacélok betartása érdekében szükséges lenne.

Ahhoz ugyanis, hogy a felemelkedés megfékezhető legyen, 2040-ig jelentősen csökkennie kellene a gázfelhasználásnak, 2045-re pedig szinte teljesen ki kellene vonni az energiahordozót a repertoárból (2050-re gyakorlatilag csak így érhető el a nettó nulla kibocsátás). Az International Institute for Sustainable Development (IISD) jelentése is megerősíti, hogy a Európa gázigénye a jelenlegi infrastruktúrával is kielégíthető lenne, amennyiben a kontinens ragaszkodik ahhoz, hogy a 1.5 fokos célokat betartsa.

Ezt pedig sokkal inkább energiatakarékossággal és hatékonyabb felhasználással teheti meg, és nem újabb gázinfrastruktúra kiépítésével és gáz behozatalával. Főleg azért, mert az LNG-terminálok építésének átfutási ideje miatt az új import eleve nem képes rövid távon kielégíteni az Unió energiaszükségleteit.

Azzal viszont, ha a vállalati és lakossági szektorban is csökkentik a felhasználást, akár az orosz gázimport kétharmada is feleslegessé válhat. Ezt kiegészítve a megújuló energiaforrásokra vonatkozó fejlesztések elindítása hosszú távon adhat megoldást az energiaellátásra, ráadásul tiszta forrásból. Ezzel ellentétben az LNG-infrastruktúra bővítése, a terminálokon túl a termelés bővítése óriási túlkínálatot képezne cseppfolyósított gázból. Ez a túlkínálat többletkibocsátáshoz vezet és komolyan veszélyezteti a 1.5 fokos klímacél betartását. Ha mégis a klímakatasztrófa elkerülése a fontosabb, akkor viszont a beruházások soha nem térülnek meg, mivel soha nem lesznek megfelelően kihasználva a jövőben.

A teljes cikk a Másfél fok oldalán olvasható.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: