LNG-be fektet Európa, pedig 2045-re szinte teljesen meg kellene szabadulni a földgáztól
Az ukrajnai háború kitörése előtt Európa országai gázfelhasználásuk mintegy 40 százalékát Oroszországtól szerezték be. Az Európai Unió és tagországainak megállapodása értelmében azonban az energiafüggőséget minimalizálni szükséges a közeljövőben, ezért az egyes országok és az Unió is arra törekszik, hogy alternatív forrásból biztosítsa az energiatermeléshez szükséges energiahordozó-mennyiséget.
Csakhogy, ahogy azt a Másfél fok friss elemzésében Lehoczky Annamária összefoglalja, ez a logika a globális klímacélokkal, a maximum 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedéssel nem összeegyeztethető. A cseppfolyósított földgáz (LNG) ugyanis egy cseppet sem jobb alternatíva környezeti szempontból, mint az orosz gáz, függetlenül a származási helyétől. Ennek a „földgáz-aranyláz” jelenségnek a hátulütőivel foglalkozik a cikkben idézett jelentés is, amelyet a Climate Action Tracker (CAT) készített.
Mégis, a háború kezdete óta 26 új LNG-terminál létesítését jelentették be, amelyek összesen akár 168 milliárd köbméternyi földgáz behozatalát is lehetővé tennék. Ez viszont meghaladja a jelenlegi orosz importot, tehát úgy fest, az Unió a jelenleginél magasabb arányú gázfelhasználásra rendezkedik be, ellentétben azzal, ami a klímacélok betartása érdekében szükséges lenne.
Ahhoz ugyanis, hogy a felemelkedés megfékezhető legyen, 2040-ig jelentősen csökkennie kellene a gázfelhasználásnak, 2045-re pedig szinte teljesen ki kellene vonni az energiahordozót a repertoárból (2050-re gyakorlatilag csak így érhető el a nettó nulla kibocsátás). Az International Institute for Sustainable Development (IISD) jelentése is megerősíti, hogy a Európa gázigénye a jelenlegi infrastruktúrával is kielégíthető lenne, amennyiben a kontinens ragaszkodik ahhoz, hogy a 1.5 fokos célokat betartsa.
Ezt pedig sokkal inkább energiatakarékossággal és hatékonyabb felhasználással teheti meg, és nem újabb gázinfrastruktúra kiépítésével és gáz behozatalával. Főleg azért, mert az LNG-terminálok építésének átfutási ideje miatt az új import eleve nem képes rövid távon kielégíteni az Unió energiaszükségleteit.
Azzal viszont, ha a vállalati és lakossági szektorban is csökkentik a felhasználást, akár az orosz gázimport kétharmada is feleslegessé válhat. Ezt kiegészítve a megújuló energiaforrásokra vonatkozó fejlesztések elindítása hosszú távon adhat megoldást az energiaellátásra, ráadásul tiszta forrásból. Ezzel ellentétben az LNG-infrastruktúra bővítése, a terminálokon túl a termelés bővítése óriási túlkínálatot képezne cseppfolyósított gázból. Ez a túlkínálat többletkibocsátáshoz vezet és komolyan veszélyezteti a 1.5 fokos klímacél betartását. Ha mégis a klímakatasztrófa elkerülése a fontosabb, akkor viszont a beruházások soha nem térülnek meg, mivel soha nem lesznek megfelelően kihasználva a jövőben.
A teljes cikk a Másfél fok oldalán olvasható.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: