Az ukrajnai háború kitörése előtt Európa országai gázfelhasználásuk mintegy 40 százalékát Oroszországtól szerezték be. Az Európai Unió és tagországainak megállapodása értelmében azonban az energiafüggőséget minimalizálni szükséges a közeljövőben, ezért az egyes országok és az Unió is arra törekszik, hogy alternatív forrásból biztosítsa az energiatermeléshez szükséges energiahordozó-mennyiséget.

Csakhogy, ahogy azt a Másfél fok friss elemzésében Lehoczky Annamária összefoglalja, ez a logika a globális klímacélokkal, a maximum 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedéssel nem összeegyeztethető. A cseppfolyósított földgáz (LNG) ugyanis egy cseppet sem jobb alternatíva környezeti szempontból, mint az orosz gáz, függetlenül a származási helyétől. Ennek a „földgáz-aranyláz” jelenségnek a hátulütőivel foglalkozik a cikkben idézett jelentés is, amelyet a Climate Action Tracker (CAT) készített.

Mégis, a háború kezdete óta 26 új LNG-terminál létesítését jelentették be, amelyek összesen akár 168 milliárd köbméternyi földgáz behozatalát is lehetővé tennék. Ez viszont meghaladja a jelenlegi orosz importot, tehát úgy fest, az Unió a jelenleginél magasabb arányú gázfelhasználásra rendezkedik be, ellentétben azzal, ami a klímacélok betartása érdekében szükséges lenne.

Ahhoz ugyanis, hogy a felemelkedés megfékezhető legyen, 2040-ig jelentősen csökkennie kellene a gázfelhasználásnak, 2045-re pedig szinte teljesen ki kellene vonni az energiahordozót a repertoárból (2050-re gyakorlatilag csak így érhető el a nettó nulla kibocsátás). Az International Institute for Sustainable Development (IISD) jelentése is megerősíti, hogy a Európa gázigénye a jelenlegi infrastruktúrával is kielégíthető lenne, amennyiben a kontinens ragaszkodik ahhoz, hogy a 1.5 fokos célokat betartsa.

Ezt pedig sokkal inkább energiatakarékossággal és hatékonyabb felhasználással teheti meg, és nem újabb gázinfrastruktúra kiépítésével és gáz behozatalával. Főleg azért, mert az LNG-terminálok építésének átfutási ideje miatt az új import eleve nem képes rövid távon kielégíteni az Unió energiaszükségleteit.

Azzal viszont, ha a vállalati és lakossági szektorban is csökkentik a felhasználást, akár az orosz gázimport kétharmada is feleslegessé válhat. Ezt kiegészítve a megújuló energiaforrásokra vonatkozó fejlesztések elindítása hosszú távon adhat megoldást az energiaellátásra, ráadásul tiszta forrásból. Ezzel ellentétben az LNG-infrastruktúra bővítése, a terminálokon túl a termelés bővítése óriási túlkínálatot képezne cseppfolyósított gázból. Ez a túlkínálat többletkibocsátáshoz vezet és komolyan veszélyezteti a 1.5 fokos klímacél betartását. Ha mégis a klímakatasztrófa elkerülése a fontosabb, akkor viszont a beruházások soha nem térülnek meg, mivel soha nem lesznek megfelelően kihasználva a jövőben.

A teljes cikk a Másfél fok oldalán olvasható.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mennyire hatékonyak az Oroszország elleni szankciók?

Sz. Bíró Zoltán gazdaság 2022. szeptember 5.

Illúzió abban reménykedni, hogy a szankciók miatt az orosz vezetés felhagy az Ukrajna elleni háborúval. A büntető intézkedések elsődleges célja azonban nem ez, hanem annak határozott jelzése, hogy a 21. század elején nem lehet következmények nélkül háborút indítani.

A magyar gazdaság is megsínyli, ha Németország a tervezettnél előbb válik le az orosz gázról

Kun Zsuzsi gazdaság 2022. május 16.

Mindegy, hogy a németek önként mondanak le az orosz gázról, vagy Moszkva zárja el a csapokat: ha Németországban nem lesz elég gáz a termeléshez, az Magyarország iparát is bedöntheti.

Radikális változtatásokkal még elkerülhetjük a katasztrófát, de ha nem sikerül, élhetetlen pokollá válik a Föld

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. augusztus 11.

Csak rajtunk múlik, hogy a következő évezredben az Édenkertben vagy a Mad Maxben él majd az emberiség. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése lesújtó jövőképet fest, és arra figyelmeztet, hogy a tétlenség végzetes következményekkel járhat. Az államoknak, a cégeknek és a magánembereknek is cselekedniük kell.