Opált talált a Marson a Curiosity
A Curiosity marsjáró által gyűjtött korábbi felvételeken már lehetett látni azokat a világosabb kőzeteket, amelyeket az Arizonai Állami Egyetem kutatói új technológiák segítségével elemeztek 2022-ben. Ezek alapján az ásványok főleg szilícium-dioxidból és vízből állnak, amelyek az opál fő összetevői, vagyis a Marson rendelkezésre áll az akár egyötöd részben víztartalmú ásvány.
Az opál keletkezéséhez a szilícium-dioxidban gazdag kőzetek vizesedésére van szükség, az így képződő oldat a kőzet repedéseiben pedig leülepedik. Idővel megszilárdul, létrehozva ezzel az akár egészen színes opálásványokat. A Földön található opál nagy része Ausztráliából és Etiópiából származik, de a Curiosity felfedezése nyomán egy új lelőhelyet is azonosítottak: a Marsot, írja a New Atlas.
A Curiosity felvételeinek elemzése során nagy kiterjedésű opál lelőhelyeket azonosítottak az Arizonai Állami Egyetem kutatói a bolygón, a 154 kilométer átmérőjű Gale-kráterben. Már 2008-ban a Mars Reconnaissance Orbiter által készített felvételeken található halvány foltokat is nedvességet tartalmazó kőzeteknek vélték, ezt viszont csak most sikerült bizonyítaniuk, az új vizsgálatok segítségével.
Az opálásvány jelenléte arra utal, hogy a bolygó alsóbb rétegei tovább maradtak élhetőek a mikrobák számára, mint a felszíne, ami jó hír a Curiosity és a Perseverance számára is. Utóbbi jelenleg a Jezero-kráter környékén keres az életre utaló nyomokat egy opálszerű anyagokban gazdag területen.
Az opálásványok víztartalma változatos (3 és 21 százalék között mozog), de a kutatók nem tartják kizártnak, hogy később melegítéssel a Marson található ásványokból is kinyerhető lenne a nedvesség. Becsléseik szerint egy 30 centiméter mély és egy méter hosszú repedést kitöltő opálásvány közel 6 liter vizet is tartalmazhat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: