Bár az emberiség pontosan 60 éve igyekszik tudományos módszerekkel felderíteni, a Marsról soha annyi információ nem derült még ki, mint 2022-ben. Az első marsszondát 1962 novemberében a Szovjetunió indította a vörös bolygó felé, igaz, ez a küldetés semmilyen eredményre nem vezetett, mert még azelőtt megszakadt vele a kapcsolat, mielőtt a Marsra ért volna, így azt sem lehet tudni, hogy odaért-e valaha. A bolygóról az első felvételeket így két évvel később, egy amerikai űrszondával készítették. Ezekből a fekete-fehér felvételekből azonban mindössze annyit sikerült a földlakóknak megérteni a marsi életről, hogy nem élnek rajta marslakók, viszont van a felszínén egy csomó kráter.

A marskutatás hőskorához képest a vörös bolygó felszínét az utóbbi években annyi emberek által készített kütyü rótta, hogy már-már forgalmi dugóval kellett számolni, így aztán 2022-ben több minden derült ki a Marsról, mint eddig valaha – írja a Cosmos magazin. Íme az öt legérdekesebb marsi jellemző, amit a marskutatás hajnalán még biztos senki nem látott jönni:

1. Csak a Marson derül ki igazán, mi is az a síri csend. A bolygó légköre annyira éteri, hogy gyakorlatilag egyáltalán nincsenek a felszínén hallható időjárási események. A NASA Perseverance marsjárója által készített hangfelvételek olyan csendet rögzítettek, hogy a földi irányítőközpontokban alkalmasint azt hitték, elromlott a hangfelvevő. Amikor mégis rögzített hangokat, akkor pedig kiderült, hogy azok csak adott marsi évszakokban hallhatók.
2. Miután a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda spektrométerének segítségével 2021-ben bizonyították, hogy a vörös bolygó felszínét nem annyira az aszteroidabecsapódások alakították, mint azt korábban hitték, hanem inkább a rendkívüli mértékű vulkanikus tevékenység, a NASA InSight szondájának mintavételei alapján 2022-ben arra is fény derült, hogy akár még ma is lehet olvadt anyag az évtizedeken át tökéletesen halottnak hitt bolygó mélyén. A marsi magmáról azt feltételezik, hogy a bolygó mélyebb rétegeinek zárványaiban maradhatott képlékeny, ragacsos formában. Ennek azért lehet jelentősége, mert a tudósok szerint nem zárható ki, hogy mélyen a marsfelszín alatt akár valamilyen életforma is fennmaradhatott a zárványok környékén.
3. A marsi élet feltételezése annak fényében különösen morbid lehet, hogy egyelőre annak sem találták semmilyen bizonyítékát, hogy valaha lehetett-e élet a Marson. Éppen ezért idén egy francia kutatócsoport számítógépes modellekkel bizonyította, hogy nagyjából 4 milliárd évvel ezelőtt a Mars felszínén szinte biztosan volt folyékony víz. Az ebben az időszakban valószínűsíthető összetételű marsi légkör pedig a Nature Astronomy szaklapban cikkező kutatók szerint megfelelő lehetett a metántermelő mikróbák kialakulásához.
4. Ha marslakókat nem is, azt a marsi krátert sikerült azonosítani, amelyből a legismertebb, 2011-ben Észak-Afrikában talált marsi meteorit származik. A Marokkóban megtalált „Fekete szépség” 4,5 milliárd éves, és ausztrál kutatók a meteorit összetevői, valamint a marsszondák által gyűjtött kőzetminták alapján, mesterséges intelligencia alapú szoftverek segítségével azonosították a kiindulási pontját. Az eredetileg otthonául szolgáló krátert Karratha-kráternek nevezték el.
5. Azt, hogy valaha víz csordogált a vörös bolygó felszínén, immár nemcsak a marsfelszín elemzése, hanem számítógépes szimuláció is bizonyítja, de még mindig kérdés, hogy valamilyen formában lehet-e ma is víz a Marson. A válasz kis túlzással hónapról hónapra változik, amióta 2018-ban felszín alatti jégtavat jelentettek a Marsról. A földi gleccserek alatt gyakoriak a tavak, az antarktiszi jégtakarónál eddig közel négyszázat, a grönlandi jégtakarónál pedig több mint ötvenet találtak. A jég és az alapkőzet közé ékelődött víz azért tud folyékony maradni, mert a felette lévő jégréteg csökkenti az olvadáspontját, kevesebb geotermikus hő vész el a jégtakaró hőszigetelésének köszönhetően.
   

   A Mars pólusai azonban télen még az Antarktiszon valaha mért legalacsonyabb hőmérséklethez képest is legalább 60 fokkal fagyosabbak, amikor a felszíni hőmérséklet -153 fokosra csökken, ezért a kutatók többsége egyetértett abban, hogy a marsi jégtakaró teljesen fagyott. Ekkor jött a 2018-as felfedezés, majd a kutatócsoport idén újabb bizonyítékokkal állt elő. Arról a Qubiten is írtunk, hogy a radarral bemértnek vélt víz teóriáját egyes kutatók cáfolták, a felfedezésükkel a Science tudományos folyóiratban előrukkoló kutatók nem tettek le a további bizonyításról.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: