Két hím egér sejtjeiből hoztak létre utódokat egy londoni laboratóriumban
A londoni Francis Crick orvosbiológiai kutatóintézet munkatársai szerdán mutatták be azokat az eredményeiket, amelyek előrevetítik, hogy akár tíz éven belül lehetségessé válik az emberi petesejtek létrehozása hímivarsejtekből, ami nemcsak a meddőség súlyos formáinak kezelését tenné lehetővé, de azt is, hogy a jövőben azonos nemű pároknak biológiai gyermekük szülessen.
Az intézet kutatóinak először sikerült hímnemű emlősök sejtjeiből petesejteket előállítani, a kísérletet egereken végezték. A hím egerek XY kromoszómakombinációt hordozó bőrsejtjeit először őssejtszerű állapotba programozták át, hogy indukált pluripotens őssejteket (iPS) hozzanak létre, majd ezeknek törölték az Y kromoszómáját, és egy másik sejtből kölcsönöztek X kromoszómát, így két azonos X kromoszómával rendelkező iPS sejteket tudtak előállítani.
Ezeket a sejteket egy úgynevezett petefészek-organoidban tenyésztették tovább, vagyis egy olyan rendszerben, amit úgy terveztek, hogy az egér petefészkében uralkodó körülményeket reprodukálja. Az így létrehozott petesejteket aztán egérspermiummal termékenyítették meg, így mintegy 600 embriót nyertek, amiket nőstény egerekbe ültettek, és végül hat kölyök született. Ez az 1 százalékos hatékonyság nagyjából az ötöde annak, mint amit normális, nőstényekből származó petesejtekkel tudnak elérni.
Az így született egerek egészségesnek bizonyultak, normális élettartamuk volt, és felnőttként saját utódaik is születtek.
A kutatóintézet munkatársai a következő lépésben ugyanezt emberi sejtekkel próbálják reprodukálni. A kutatás elsődleges motivációja, hogy lehetővé tegye a meddőség súlyos formáinak kezelését, például a Turner-szindrómáét, ahol a nők X kromoszómájának egyik része hiányzik. A kutatás vezetője, a japán Kjúsúi Egyetemen kutató Hajasi Kacuhiko szerint ha bebizonyosodik, hogy a technológia biztonságos, akkor azt arra is lehetne klinikailag alkalmazni, hogy két férfinak biológiai gyermeke születhessen.
A szakértők szerint azonban a módszer emberi sejtekre való átültetése nagy kihívást jelenthet, mivel az emberi sejteket sokkal hosszabb ideig kell tenyészteni ahhoz, hogy érett petesejtek jöjjenek létre, ami növeli annak a kockázatát, hogy a sejtek nem kívánt genetikai változásokon menjenek keresztül. „Még mindig nem értünk eleget az emberi gametogenezis egyedi biológiájából ahhoz, Hajasi egereken végzett provokatív munkáját reprodukálni tudjuk” – mondta George Daley, a Harvard orvosi karának dékánja a Guardiannek.
Kutatók korábban már sikeresen létrehoztak korai fázisú emberi petesejteket (női sejtekből), de azok fejlődése megállt a meiózis előtt, ami a sejtosztódás kritikus lépése, és nélkülözhetetlen az érett pete- és hímivarsejtek kialakulásához. Amander Clark, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem professzora szerint ennek megoldásától még körülbelül 10-20 évre lehetünk.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: