A brit sarkkutatók társasága (British Antarctic Survey, BAS) nyomába eredt annak a két óriási jéghegynek, amely a közelmúltban szakadt le az antarktiszi jégtakaróról. Bár a nagyvárosnyi méretű fagyott tömbök akár évtizedeken át is olvadhatnak az óceánban, a közvetlenebb veszélyt az jelenti, hogy olyan területek felé sodródnak, ahol hatással lehetnek a hajózásra, a halászatra és a helyi élővilágra is.

A kettő közül az A81 nevű, 1550 négyzetkilométeres (vagyis nagyjából London teljes területével megegyező) jéghegy a frissebb, amely 2023. január 22-én vált le a Brunt-selfjégről, és azóta 85 kilométert haladt déli irányba.

A Filchner–Ronne-selfjégről 2021 májusában levált A76a a maga 3200 négyzetkilométeres területével nagyobb Tokiónál és Moszkvánál is, és majdnem akkora, mint egész Vas megye. A brit Discovery kutatóhajó legénységének útját épp keresztezte, amikor az antarktiszi Weddell-tengerből az Atlanti-óceán déli részébe sodródott, így sikerült közeli felvételeket készíteni róla, valamint mintát is tudtak venni a jéghegyből.

Az A76a jelenleg észak felé tart, az áramlatok és a szelek a brit fennhatóságú Falkland-szigetek és Dél-Georgia közötti terület irányába sodorják. A kutatók attól tartanak, hogy keletre, Dél-Georgia felé fordul, és elakad a kontinentális talapzat sekély vizében, vagy épp a Shag Rocks nevű kisebb szigetcsoportba ütközik.

A dél-georgiai halászati és környezetvédelmi igazgató, Mark Belchier a BBC-nek elmondta: „Ha valóban megfeneklik, a legnagyobb gondot a jéghegyek széttörése okozhatja, a kisebb jéghegyek felboríthatják a térség hajóközlekedését.” Belchier szerint a turistaszezon ugyan a végéhez közeledik, de a halászat a téli hónapokban is folytatódik, amit szintén felkavarhat a jéghegy felaprózódása.

Mint a kutatók elmondták, az óriási, lapos jéghegyek jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre: amellett, hogy hatalmas mennyiségű édesvizet juttatnak a tengerbe, ami megnehezíti egyes élőlények helyzetét, az olvadás során ásványi por is felszabadul, ami viszont tápanyagot nyújt az óceáni élővilágnak.

A jéghegyek méretét könnyű alábecsülni: a látható részük több tíz méterrel emelkedik a víz fölé, ami azt jelenti, hogy a jég több száz méterrel nyúlik még a víz alá. A legnagyobb jéghegyek tömege akár több billió tonna is lehet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A leszakadása és elolvadása közötti időszakban ezermilliárd tonna vizet zúdított az óceánba a világ legnagyobb jéghegye

Vajna Tamás tudomány 2022. január 24.

A tavaly áprilisban elolvadt A68a 2017 nyarán szakadt le az antarktiszi jégselfről. A Leeds-i Egyetem kutatói műholdas megfigyelések alapján számították ki, hogy sodródás közben mennyit és milyen sebességgel veszített víztartalmából.

Több darabra szakadt a világ legnagyobb jéghegye, de még így is súlyos következményekkel jár, ha partra sodródik

Qubit.hu tudomány 2020. december 24.

Az A68 az elmúlt három évben 64 százalékot veszített térfogatából, épp ezért azonban nagyobb az esély arra, hogy partot ér, vagy a partok közelében megfeneklik és ezzel alapvetően megváltoztatja Dél-Georgia ökoszisztémáját.

Mi történik, ha a világ legnagyobb jéghegye becsapódik a romlatlan anyatermészetbe?

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2020. november 4.

Rövidesen megtudhatjuk: az Antarktiszról leszakadt 4200 négyzetkilométeres jéghegy, az A68a rövidesen eléri Dél-Georgia partjait.