Az állam és az egyházak összeborulása a teokrácia irányába tolja Magyarországot

2023.04.21. · oktatás

A hitélet és a hitoktatás finanszírozása nem lehet állami feladat – hangzott el a CEU Bibó István Szabadegyetem április 20-án a Hol a helye vallásnak a köznevelésben? című beszélgetésen.

A vitafórum vendége volt Békés Gáspár ifjúságpolitikai aktivista; Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke; Perintfalvi Rita teológus és Waldmann Tamás, a Magyar Ateista Társaság elnöke. A beszélgetést Para-Kovács Imre moderálta.

Para-Kovács Imre moderátor, Waldmann Tamás, Perintfalvi Rita, Komjáthy Anna és Békés Gáspár (a képernyőn) a CEU Bibó István Szabadegyetem április 20-án Hol a helye vallásnak a köznevelésben? címmel rendezett vitafórumán
photo_camera Para-Kovács Imre moderátor, Waldmann Tamás, Perintfalvi Rita, Komjáthy Anna és Békés Gáspár (a képernyőn) a CEU Bibó István Szabadegyetem április 20-án Hol a helye vallásnak a köznevelésben? címmel rendezett vitafórumán Fotó: Qubit

Kiszervezett állami feladat

Magyarországon az elmúlt 12 évben a közoktatás jelentős területei kerültek egyházi igazgatás alá, és bár az egyházi iskolák hivatalosan nem kaptak előjogokat, sem plusz forrásokat, azért lehet jelentős a különbség az önkormányzati és az egyházi fenntartású köznevelési intézmények között, mert az egyházak évről évre jelentős összegekhez jutnak az állami költségvetés tartalékaiból, és ezt a pénzt az iskoláikra fordítják – írta le az alaphelyzetet Komjáthy Anna.

Az iskolák finanszírozásáról nem lehet megállapítani, ki mennyit kap, az összehasonlításuk pedig végképp lehetetlen feladat. Komjáthy szerint azonban még így is látható, hogy rengeteg infrastrukturális fejlesztés történik az egyházi oktatási intézményekben, míg az az önkormányzatiakról ez korántsem mondható el. A kormány legutóbb az év elején döntött arról, hogy az egyházak bármely önkormányzati fenntartású intézményre bejelenthetik igényüket, és ha elnyerik a tanári kar és a szülők támogatását, minden további nélkül át is vehetik az iskolát.

Perintfalvi Rita szerint abból, hogy egy egyház az iskola fenntartója, egyáltalán nem kellene annak következnie, hogy például a hittan bekerül az órarendbe. Ez ellen 2015-ben még a katolikus és a református vezetők is tiltakoztak – mondta a teológus, aki szerint hét éve még maga Erdő Péter bíboros sem rajongott azért, hogy a katolikus egyház átvegyen közoktatási feladatokat az államtól, azóta azonban az ilyen kritikus hangok elhallgattak.

Szekularizáció vs. indoktrináció

Van az a pénz, amiért már érdemes hallgatni – fogalmazott Waldmann Tamás. A Magyar Ateista Társaság elnöke szerint az egyházi iskolák térnyerésével a legnagyobb probléma az indoktrináció, vagyis az, hogy a rendszerváltás előtti évtizedekhez hasonlóan eluralkodik a közoktatásban az ideológiai célú nevelés. Példaként az olyan, a nemzeti alaptanterv (NAT) alternatívájaként, állítólag milliárdokért kidolgozott egyházi alaptanterveket említette, amelyekben az evolúció helyett a kreacionizmus a természetismeret tantárgy alapja, a természettudományos összefüggések helyett az isteni teremtés aktusát helyezve a középpontba.

Békés Gáspár ugyanezt kifogásolta gyerekjogi alapon, mert szerinte a tisztelendő kivételektől eltekintve az egyházi iskolákban sérül a kiskorúak világnézeti szabadsághoz való joga. Mindez nemcsak a hatályos köznevelési törvénnyel, hanem az ENSZ Magyarország által is ratifikált gyerekjogi egyezményével sem egyeztethető össze, de Békés szerint ezt nem szokás számonkérni a fenntartókon.

A gyerekjogi aktivista az ideális megoldás a szekuláris közoktatás volna, amely tiszteletben tartja a vallásszabadság és a szabad vallásgyakorlás alapjogait, ugyanakkor rábízná a családra és a gyerekre, hogy az iskolán kívül mely egyház tanításai mentén éli az életét. Ezzel szemben a mai Magyarországon újra kialakulni látszanak az olyan párhuzamos valóságok, ahol világnézeti szempontból élesen elkülönülhet egymástól az iskolai és a magánéleti szféra.

Perintfalvi Rita, Komjáthy Anna és Békés Gáspár a CEU-n április 20-án
photo_camera Perintfalvi Rita, Komjáthy Anna és Békés Gáspár a CEU-n április 20-án Fotó: Qubit

Perintfalvi és Komjáthy szerint az egyházi fenntartású intézményi forma egyáltalán nem ördögtől való; a hívők elidegeníthetetlen joga, hogy a felekezetük szerinti iskolákban járathassák gyerekeiket. Ezt nem az államnak, hanem az egyházaknak kellene finanszírozniuk, méghozzá a hívek egyházi adójából, csakhogy a mai Magyarországon nem ez történik.

A teológus szerint az állam és az egyházak összeborulása a teokrácia irányába tolja Magyarországot, az uralkodó politikiai trend alapján jelenleg a magyar valóság nyugati kereszténység helyett a putyini ortodoxiához közelít.

A közel két és fél órás teljes beszélgetés videón:

link Forrás

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás