Az emberi rákgyógyításban is ígéretes lehet a génmódosítás, amivel 20 százalékkal növelték egerek élettartamát
Tajvani kutatók felfedeztek egy olyan genetikai módosítást, amely megvédi az egereket a rákos megbetegedések ellen, és akár 20 százalékkal hosszabb életet biztosít nekik. A kutatásnak azért is tulajdonítanak nagy jelentőséget, mert már a vérképző őssejtek egyszeri átültetésével elérhető az eredmény.
A Tajpeji Orvosi Egyetem munkatársai a KLF1 fehérje tanulmányozása során tette a felfedezést – ez egy olyan kapcsolóként írható le, amit bizonyos vérsejtek termelnek, és ami különböző gének aktivitásának szabályozásában segít. A sejtek úgy tudják megváltoztatni a KLF1 aktivitását, hogy a fehérje egy meghatározott részéhez egy vegyületet kötnek. Ezért a vizsgálathoz olyan egereket hoztak létre, amelyeknél a fehérje adott részét megváltoztató KLF1 gén mindkét példánya mutálódott.
A kutatás során észrevették, hogy a középkorú egerek szokatlanul aktívak maradtak, és a szőrük is tovább maradt fényes és sötét. Miután megfigyelték, hogy ezek az egerek tovább maradnak egészségesek, a belső szerveik kevésbé sérülnek, illetve fizikai és szellemi teljesítményük is később kezd romlani, a csapat végül megállapította, hogy a genetikai módosítással ellátott egerek 10-20 százalékkal tovább élnek. A kutatás vezetője szerint eddig semmilyen negatív mellékhatást nem észleltek az egyedeknél.
Hasonló kutatásokban eddig csak olyan genetikai variánsokat fedeztek fel, amelyek vagy csak a nőstények életét hosszabbítják meg, vagy nincs egyértelmű módja annak, hogy az előnyeinek továbbadják az ilyen variánsok nélkül született egyedeknek. Ebben az esetben viszont vérsejtek is érintettek, így a kutatók vért vettek a módosított egerekből, amit aztán nem módosított egerekbe injektáltak. Kimutatták, hogy a 2 hónapos korukban (ez nagyjából 18 éves embereknek felel meg) vért kapott egerek öt hónappal tovább éltek, ami 20 százalékos növekedést jelent.
Az eredmények arra utalnak, hogy akár az emberek élettartamát is meg lehetne hosszabbítani azzal, ha egy kevés vérképző őssejtjük módosításával előidéznék ezt a mutációt, és visszavezetnék a szervezetükbe. Ez az eljárás azonban komoly kockázatokkal jár, mivel a nem módosított vérképző őssejteket kemoterápiával vagy sugárkezeléssel kell elpusztítani. Ezért pusztán élettartam-hosszabbítás céljából nem célszerű ilyennel kísérletezni, de a tajvani kutatók szerint azoknál, akik a rákbetegségük miatt amúgy is részesülnek vérképzőőssejt-transzplantációban, ki lehet próbálni a módosítást.
Annak az egyik okát is sikerült azonosítani, hogy miért lehet ennek a mutációnak rákellenes hatása. A módosítás csökkenti a PD-1 szintjét, ami azt a fehérjét jelöli, amelyet sok rákos megbetegedés kihasznál az immunrendszer támadásának elkerülésére. A rákos betegségek kezelésére fejlesztett gyógyszerek egy része is a PD-1 gátlásán keresztül fejt ki hatását, és egyes sejtterápiákban is a PD-1 gént törlik.
A kutatók azért szétnéztek az adatbázisokban, hogy van-e olyan ember, aki eleve rendelkezik ezzel a mutációval, de nem találtak ilyenre példát. Mindenesetre felvették a kapcsolatot olyan biotechnológiai cégekkel, akik előkészíthetik az eljárást emberi rákkezelésre is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: